Regényeit hatvannál több nyelvre fordítják le azonnal, 2006-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, amerikai egyetemeken tanít – a török Orhan Pamuk a kortárs világirodalom egyik szupersztárja. Április elején a Temesvári Nyugati Egyetem (UVT) meghívására tartott előadást a Temesvár 2023 – Európa kulturális fővárosa program keretében – a Magyar Hang úgy tudja, a nap huszonnégy órájában testőrök által védett író Isztambulból Budapestre repült, Ferihegyről vitték autóval Temesvárra. Akkora volt az érdeklődés iránta, hogy az egyetem Aula Magna elnevezésű dísztermébe csak a kiválasztottak fértek be (köztük lapunk tudósítója), ám a Radu Paraschivescu román kortárs író és Orhan Pamuk angol nyelven folyó beszélgetését az oktatási intézmény több termében kivetítették óriásképernyőkre, és azok a helyiségek is zsúfolásig teltek.
A Nobel-díjas író a Kelet és Nyugat közötti határterület kultúrájáról és irodalmáról nyújtott látleletet. Beszélt munkásságáról és életéről, szülővárosáról, Isztambulról és annak melankóliájáról, az áldozatok iránti együttérzésről, az etnikai kisebbségek és a nők emancipációjáért, védelméért indított mozgalmak fontosságáról – azt fejtegette, minden mozgalomban vannak klisék és akadhatnak túlkapások is, ám attól még reális problémákra hívják fel a figyelmet, és amit képviselnek, az fontos.
Bár többször elmondta, hogy nem az írók dolga a politizálás, ő sem kerülte el az állásfoglalást: szerinte jelenleg nincs szólásszabadság Törökországban, neki több barátja is börtönben van amiatt, hogy véleményt mert nyilvánítani közéleti kérdésekben. El is mesélt egy viccesen szomorú történetet: néhány napja találkozott egy újságíró barátjával, aki egy évet töltött börtönben egy cikke miatt. Sajnálom, hogy börtönben voltál, mondta neki, mire a barát így válaszolt: örülj neki, legalább volt időm elolvasni a legújabb regényedet! „Így megy ez nálunk” – összegezte Pamuk, majd azt is kimondta: „remélem, visszatérünk a helyes útra azzal, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök elveszíti a negyven nap múlva esedékes választásokat. Erre jelenleg 50 százalék az esély.”
Őt is többször fenyegették, de erről nem akart beszélni, mert „ő egy boldog író”, idegen neki az áldozatszerep. Megőrizte a humorérzékét is: „tizennyolc éve testőrökkel élek. Volt idő, hogy egyszerre három testőr is vigyázott rám, most elég egy. Ezt úgy is fel lehet fogni, hogy javul a helyzet Törökországban”.
Másnap UVT tudományos közössége egy különleges ünnepség keretében doctor honoris causa címet adományozott a török írónak. Az egyetem tizenhatezer hallgatója a kulturális fővárosi rendezvénysorozat keretében idén még négy Nobel-díjassal találkozhat Temesváron.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/14. számában jelent meg április 6-án.
