Ha Csíkszereda felől érkezünk a kovásznai megyeszékhelyre, bal oldalon, a mező közepén jókora kortárs épület bukkan fel. A Sepsi Aréna modern, háromezer férőhelyes sportcsarnok: most főként kosárlabda-mérkőzésekre használják, de a pálya néhány óra alatt más sportágak művelésére is alkalmassá tehető. Szombat délelőtt futunk be, a csarnokban éppen az országos bajnok női kosárlabdacsapat edz. Az edző angolul kommunikál velük, jó oka van rá, a keretben sok a külföldi. A két amerikain kívül akad szlovák, litván, angol és montenegrói játékos is a románok és erdélyi magyarok mellett. A Sepsi SIC a város egyik büszkesége, hiszen tavaly áprilisban zsinórban harmadszor lett Románia bajnoka. A siker megnövelte a szurkolótábort is, hamar kinőtték a városban lévő Szabó Kati Sportcsarnokot, ezért lett szükség az új arénára. Ez 19,3 millió euróba került, a költségek 80 százalékát a román kormány, míg a maradékot a város önkormányzata állta.
Az arénához tehát nem volt szükség magyarországi közpénzre, ez nem mondható el a szomszédságában már felhúzott vagy éppen tavasztól épülő egyéb sportlétesítményekről. A csarnok egyik oldalában egy gyerekzsibongástól hangos jókora sátor áll, benne jégpályával, amelyet korcsolyázásra használnak és itt tartják a Székelyföldi Jégkorong Akadémia hokiedzéseit is. Az aréna másik oldalán egy műfüves és két füves edzőpálya épül (kettő már használható), és a Mészáros gyerekek tulajdonában lévő Fejér Tervező- és Mérnökirodában már rajzolják az új focistadion terveit, amelynek tavasztól terveznek nekifogni. A nyolcezer férőhelyes, UEFA 4-es besorolású (ez azt jelenti, hogy nemzetközi mérkőzések megrendezésére is alkalmas) stadiont nem tudni, ki építi, de nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megtippeljük: NER-közeli vállalkozó fogja elnyerni a megbízást. Az edzőpályák és a stadion alatti 98 ezer négyzetméteres telket ugyanis a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. romániai leányvállalata birtokolja. Az a cég pedig Varga Károly tulajdona, és az üzletembernek legalább három közös vállalkozása is volt Mészáros Lőrinccel.
Külföldön „kénytelen" költekezni a kormány | Magyar Hang
Az utóbbi egy-két évben Magyarország egyre többet költ egészségügyi, oktatási és humanitárius célokra – távoli földrészeken.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Az Átlátszó Erdély tavaly decemberben hosszú cikkben tárta fel a magyar közpénzek útját a romániai futballpályákig. Az Ábel a gyepen: a magyar kormány virágoztatja fel a székely focit? című írásból kiderül, hogy már az első anyaországi támogatásnak lehetett egy feltétele. Bár 2016. december 20-án egy kormányhatározat már előirányzott egymilliárd forintot a Sepsiszentgyörgy Sport Akadémiára, a Magyar Labdarúgó Szövetség nem a Sepsi OSK sportegyesülettel szerződött. Ehelyett megvárták, míg 2017. április 7-én létrejött a Sepsi OSK S. A. cég. Meg sem száradt jóformán a tinta a részvénytársaság bejegyzési iratain, április 12-én már alá is írták a támogatási szerződést az MLSZ-szel. Azóta ez a cég kapott még egymilliárdot, aztán tavaly decemberben még kettőt, de ne szaladjunk ennyire előre.
Miért kellett megvárni a részvénytársaság bejegyzését? Talán azért, mert annak többségi tulajdonosa a Hodut Rom SRL, vagyis a hódmezővásárhelyi cég romániai leányvállalata. Másképp fogalmazva Varga Károly, a felcsúti fociakadémia elnökének, Mészárosnak barátja és üzlettársa. A NER-nek tehát lesz egy stadionja is Erdélyben, amelyet a Sepsi OSK egyesület fog használni. Ennek fényében is érdekes, ami tavaly decemberben történt: a Magyar Közlöny 2011. számában megjelent egy kormányhatározat, amely – többek között – 2,1 milliárd forint odaítéléséről határozott a Sepsi OSK javára, a „szervezet működésének és fejlesztésének támogatása” címszóval. Aztán a négy nappal későbbi Közlönyben (2018/2014) egy javítás is: „Sepsiszentgyörgyi Labdarúgó Akadémia (Sepsi OSK) szövegrész helyébe a Sepsi OSK S. A. (Sepsiszentgyörgy) szöveg”. Magyarul: most sem az egyesület kap pénzt, hanem az anyaországi többségi tulajdonban lévő részvénytársaság.
Magyar közpénzen hízik Mészáros Lőrinc horvát klubja | Magyar Hang
Amelyik klubba beteszi a lábát, oda ömleni kezdenek az állami milliárdok. Az sem számít, magyar vagy határon túli egyesületről van-e szó.
Megérkezünk a városba, ahol nagy napra készülnek a futballszurkolók: a Bukaresti Dinamó érkezik vendégségbe. Vonattal, mert a Prahova völgyén át hétvégente annyira bedugul a forgalom, hogy képtelenség kiszámolni a menetidőt. A bukaresti csapat egykoron a rendőrség tulajdonában volt, és Székelyföldön nincs túl nagy reputációja az egyenruhásoknak, ráadásul a román szurkolóik is megragadnak mindent lehetőséget, hogy az erdélyi magyarokat emlékeztessék kisebbségi helyzetükre. Szóval nagy derbi várható minden fronton, és végre a helyiek az esélyesebbek, mert a tavaszi fordulókat a román első osztály negyedik helyéről várták, ellentétben a tizennegyediken tanyázó Dinamóval. Igaz, a februári rajt nem sikerült a legjobban a székelyföldieknek: előző héten idegenben kikaptak az utolsó helyén álló csapattól.
Jókora sor kanyarog a városi stadionnal szembeni tömbház előtt – itt van a Sepsi OSK egyesület irodája, itt lehet venni a jegyet az este nyolctól kezdődő mérkőzésre. Harminc lej (kétezer forint) darabja, veszünk négyet. A szurkolók arról beszélgetnek, vajon mivel készülnek az ellentábor drukkerei – arról nincs vita, hogy biztosan lesz valami provokáció, mert „nagyon készülnek”. Nekünk hattól a klub igazgatójával van találkozónk: Csinta Samu egyébként kolléga, sportújságíróként több anyaországi lapnak volt munkatársa és sok éven át vezette a Krónika című erdélyi napilapot is.
Így is lehet: csodafoci egyetlen fillérnyi közpénz nélkül Romániában | Magyar Hang
Lehetne piaci alapon is sikeres akadémiát létrehozni, és a jó példáért nem is kell messzire menni. A teljes riport.
Nincs értelme a finomkodásnak, így megkérdezem tőle, a decemberi, 2,1 milliárdos kormánydöntésben játszott-e szerepet az, hogy ő rendszeres szerző Orbán Viktor miniszterelnök két kedvenc napilapjában, hisz állandó publicisztikai rovata van a Nemzeti Sportban, és a Sepsi OSK meccseiről tudósításokat szokott közölni az immár átkeresztelt Magyar Időkben is.
Nincs ennek köze az ő személyéhez – válaszolta Csinta Samu –, a kétmilliárd forinttal a magyar kormány a Sepsiszentgyörgyi Labdarúgó Akadémia anyagi bázisát kívánta megteremteni.
Megkérdeztem, minek ide új akadémia, amikor alig hatvan kilométerre, Csíkszeredában már működik egy. A sikerük pedig olyan szinten megnövelte a foci iránti érdeklődést a helyi gyerekek körében, hogy közel négyszázan járnak az edzésekre. – Mi vagyunk Székelyföld egyetlen első ligás csapata, ennek nagy húzóereje van, kell az akadémia – mondta az igazgató. Jogosnak tűnő kérdés az is, minek kell nyolcezer férőhelyes stadion az alig ötvenezres városban. Az igazgató a kosárlabda példáját hozza: korábban a női kosárcsapat mérkőzéseit 800 fős helyen tartották. Megépült a háromezres Aréna, és majdnem megtelik a meccsekre, mert a nézők értékelik a kényelmet és a látványos körítést. Erre számítanak a labdarúgás esetében is, mert ha még nagyobb lesz a sportélmény, akkor akár egész Székelyföldről várhatják a szurkolókat.
Miért magyar közpénzből kell a szerbeknek újra a csúcsra jutni? | Magyar Hang
Dől a pénz a határon túli futballba, és minő csoda, természetesen azok a klubok járnak jól elsősorban, amelyek kapcsolatban vannak a felcsúti akadémiával, vagy valamilyen formában Mészáros Lőrinccel.
Mínusz két fokban kezdődik a meccs, négyezernél is többen vagyunk a meglehetősen leharcolt városi focipályán, amely az újrafelhasználás csodája: a zöld-fehér székek a lebontott budapesti Albert Flórián Stadion egykori ülőhelyei, a világítás pedig a dunaszerdahelyi DAC-nál működött először. Kétszázötven román szurkoló is itt van, akik előbb a Kifele a magyarokkal az országból! rigmusra gyújtanak rá, aztán az orális szex előnyeit ecsetelik a bozgoroknak (hazátlanok – a szerk.). Kifeszítenek egy hatalmas molinót is a következő felirattal: „Csak Románia, csak a Bukaresti Dinamo, nem lesz autonómia román földön!” A helyi törzsszurkolók, a Székely Légiósok sem maradtak adósok: Ria, ria, Hungáriával válaszolnak a provokációra.
„Mindenhol magyarok, határon innen és túl" - a Slovan ellen avatta stadionját a DAC | Magyar Hang
Egész napos fesztivált rendeztek Dunaszerdahelyen, a csúcspont pedig az ősi rivális ellen következett. Hosszú Katinka vastapsot, Csányi Sándor füttyöt kapott.
A Sepsi OSK (a kezdő tizenegyben egy helyi magyar játszott) nem mutatott meggyőző produkciót, erejükből a kilencven perc alatt két kapufára jutott. Igaz, a Dinamónak sem volt értékelhető támadása, de mivel a játékvezető befújt nekik egy eléggé véleményes büntetőt, egy-nullra megnyerték a mérkőzést.
Visszafele Székelyudvarhelyen át vezet az utam, és eszembe jut egy érdekes párhuzam. Sepsiszentgyörgyön egy pékipari vállalkozó épített a semmiből hét év alatt első osztályú labdarúgócsapatot, Udvarhelyen politikus-vállalkozó hozott létre országos harmadik, nemzetközi kupát is elhódító férfi-kézilabdaegyüttest. Az udvarhelyi mecénás tavaly január végén elhunyt. A kézilabdacsapat alig egy héttel élte túl a tulajdonost, a légiósokat azonnal szélnek eresztették.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/7. számában jelent meg, 2019. február 15-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/7. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
