Jogosan közölt diadalittas jelentést a távirati iroda a 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínválasztását illetően, ugyanis az előző héten kiderült: a Nemzetközi Atlétikai Szövetség szerint a szabadtéri vb-nek Budapest lenne a legmegfelelőbb házigazdája. De jó ez nekünk? Vagy megismétlődik az, amit a Duna Aréna építésénél tapasztaltunk, hogy a 36 milliárdos építési költségből végül 190 milliárd lett?
Buenos Airesben gyűlt össze július 28-án a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tanácsa: a 27 tagú testület javaslata szerint Budapest lenne a legjobb helyszín a 2023-as szabadtéri világbajnokságnak. A javaslatot az IAAF elnöke, a legendás angol csodafutó, Sebastian Coe ismertette. Végleges döntést decemberben hoznak.
Érdekesség, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség ezúttal eltekint a nyilvános pályázat kiírásától, a 2023-as vb-rendezés a lobbitevékenységen dől el. Ennek oka, hogy az IAAF szakítani kívánt a korábbi gyakorlattal, amikor több kandidáló közül jelölte ki a rendezőt. A hagyományos pályázat végén ugyanis több csalódott város volt, másrészt a jelentkezők sok pénzt költöttek arra, hogy az IAAF tanácstagjai épp őket válasszák. Ez plasztikusabban azt jelenti, hogy a korábbi vb-helyszínek kijelölésekor korrupció árnyéka vetődött a testület tagjaira…
A budapesti pályázat leggyengébb láncszeme a stadion, eddig még egy kapavágás sem történt. Tervek már vannak, a korábbi olimpiai helyszínnek álmodott területet, Csepel északi részét nézték ki a magyar illetékesek. Ugyanakkor a magyar pályázat előnye, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly télen személyesen találkozott Budapesten Sebastian Coeval, és biztosította arról, hogy Budapest szándékai a komolyaknál is komolyabbak. A jelenlegi tervek szerint egy 55 ezres stadion épülne Csepelen, a vb után 15 ezresre bontanák. Ha megnyerjük a rendezést, akkor paradox módon úgy teljesül Orbán olimpiarendezési víziója, hogy nem rendezünk olimpiát: csak a létesítményeink lesznek meg. A Puskás Stadion (190 milliárd?) már félkész, a Duna Aréna (190 milliárd) már áll, a csepeli atlétikai stadion (ki tudja, hány milliárd) felépül. Lehet, hogy a miniszterelnök a Momentum ellen olimpiaügyben vesztett, végül mégis nyert.
Stadionépítési láz után csarnoképítési jöhet
Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke szerint 10–15 milliárdos beruházást igényel a 2022-es kézilabda-Eb.
Más kérdés, hogy – megbízható információink szerint – a Magyar Atlétikai Szövetség vezetése csak szakmai kérdésekben kíván szerepet vállalni a stadionépítésben, a pénzügyi, kivitelezői feladatokat teljes mértékben átengedné Fürjes Balázsnak, a nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztosnak. Fürjes doktor már a Duna Arénánál is bizonyított. Kisebb malőr, hogy az első bejelentett költségvetés öt és félszeresénél állt meg a tavalyi vizes vb.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 13. számában jelent meg, 2018. augusztus 10-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 13. számban? Itt megnézheti.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
