A NER-t erősíti az a mentalitásunk is, hogy nem merjük a rosszat határozottan elutasítani addig, amíg nincs kéznél a jó alternatíva.
2020-ra eljutottunk oda, hogy Orbán Viktor a Nyugat–Kelet-tengelyen teljes sikerrel mosta át a magyarok, de különösen a Fideszt támogató magyarok agyát.
Nincs olyan szabad és gazdag nemzetközösség ma a világon, amely nehezen megteremtett és nagyon vigyázott eredményeit a liberálisokkal szembeni politikára építette volna fel.
Szerintem az Antall által képviselt politikai középirányzatra ma is szükség van, sőt igény is van rá.
Értéknek tekinteni a becsületet, a tisztességet és ezek szerint cselekedni a politikában is.
Ez nem jelenti azt, hogy az
előválasztás az egyetlen üdvözítő út, azt viszont igen, hogy az állampolgári nyomás eredményesen befolyásolhatja a pártok jelöltállítási folyamatát.
Hiba volt hagyni, hogy a Fidesz rátegye a kezét olyan univerzálisan közös ügyekre, mint a jobboldali, polgári értékrend vagy a magyarságszeretet.
Orbánék újkádárista politikát visznek. Veszik a szimpátiát, a szavazatot. Nem beszélnek őszintén a nemzet égető, nagy gondjairól, állapotáról.
Súlyunknak, befolyásunknak megfelelő részt fogunk vállalni a rendszer lebontásában és az ellenzéki közéletben.
Sajnos a szemünk előtt bizonyította be gyakorlatban a Fidesz, hogy a tekintély megléte és az igazság kimondása ma (politikai értelemben) nem elég.
Kik maradtak a kormánypárt holdudvarában? Mága Zoltán és Leslie Mandoki színvonalú muzsikusok, Schmidt Mária színvonalú történészek meg a Bayer Zsolt-féle káromkodásból katedrálist állítók.
A történelem értelméről, a háttérhatalom által 3D nyomtatón legyártott francia elnökről, kultúrharcról, a „saját” értelmiség tévedéseiről is beszélt a házelnök.
Iszlámról, brexitről, a jobboldalról és 12 millió eladott kötetről beszélgettünk a legtermékenyebb magyar szerzővel.
Kötelezővé tennék, hogy az anya meghallgassa a magzati szívhangot, mielőtt dönt. Interjú.
Mi is történt 2015. február 6-án, illetve utána?