A hazugságokra épülő politika, az olcsó ostoba nacionalista demagógia, a mindent eluraló korrupció megmaradt nekünk, nekik pedig a szabadság, a nyílt társadalom, az Európához való tartozás, a jobb élet, a jövő reménye – írta.
A külügyminisztérium államtitkára Piliscsabán szónokolt.
Száz éve rendezték a népszavazást, amely biztosította a városnak és környékének Magyarországhoz való visszacsatolását.
Noha a román bevonulás hozta el a XX. század első háborúját Magyarország területére, a közvélemény megfeledkezik erről – mondta a lapunknak adott interjúban a történész.
Ősi János legújabb regényében 1920-ba és a dualizmus idejére utazott vissza. Árulás, gyilkosság, traumák, nemzetiségi ellentétek. És a kérdés: történhetett volna másképp?
Lenyűgözően szép tájon halad keresztül az Ipoly-völgyi vasút – csak éppen igen lassan és nagyon ritkán.
Négy fiatalt gyanúsítanak a sepsiszentgyörgyi szobor megrongálásával.
A főpolgármester szerint meg kell haladni az elmúlt 11 év békétlenséget szító, megosztó politikáját.
Miért osztották a győztes hatalmak a bűnbak szerepét Magyarországra az első világháborút követően? Létezik-e valamilyen megoldás a nemzeti trauma orvoslására?
Vannak eltérések a hangsúlyokban, de lényegében egyetértenek a diktátum igazságtalanságát illetően a pártok.
Magyarország, magyar nemzet akkor lesz, ha alulról építkezve lerúgja magáról – tisztelet a kivételnek – hitvány, erkölcstelen, korrupt, cinikus és alkalmatlan politikai „elitjét”.
Karácsony Gergely döntött a kérdésben.
A történész azt is tudni véli, ki tiltotta meg az M5 igazgatójának a bemutatót.
A Fidesz alelnöke nem egyszerűen a főnöke iránti szervilizmust lihegte túl, a pártja kádereire jellemző nagyotmondási versenyt is megnyerte.
Miként változhatott volna múltunk és jövőnk, ha száz évvel ezelőtt nem ez a trianoni döntés születik?