Egy most megjelent kutatásban kimutatták, hogy az emberi fejtetű évmilliók óta ragaszkodik az emberhez. Olyannyira szoros a kettőnk közötti kapcsolat, hogy a világ számos térségében gyűjtött fejtetvek genetikai elemzése során olyan mutációkat tártak fel a genomjukban, amelyek megfeleltethetők az emberi népcsoportok vándorlásainak. A fejtetű kizárólag emberen képes élősködni, vagyis ember hiányában elpusztul a természetben, más állatokat nem fertőz. Jól ismert, hogy ahol emberek élnek szoros testi közelségben (például óvodában, iskolákban vagy börtönökben), ott gyakran elterjed közöttük a tetűfertőzés. A vérszívó ízeltlábúak egyik ember hajáról ugrálnak át a társa fejére, majd átszúrják a fejbőrét, és a felszínhez közeli erekből szívják a vérét.
A tetvek rendkívül hűséges élősködők, gyakorlatilag minden emlős- és madárfajnak megvan a saját tetűfaja. Ennek az az oka, hogy a tetűk DNS-e olyan mutációkat tartalmaz, amelyek segítségével végletesen alkalmazkodtak az adott gazdafajon való élethez. Rendszerint a közeli rokon gazdafajok tetvei is közeli rokonai egymásnak. Például az emberi fejtetű közelebbi rokona a csimpánz tetűjének, mint az alacsonyabb rendű majmokénak.
Az emberi tetvek jelenleg két genetikai csoportba sorolhatók a világon, amelyek valószínűleg már a Homo sapiens Afrikából történt kiáramlásakor szétváltak egymástól. Az ősi emberi tetvek mellé elődeink Európában valószínűleg összeszedték a neandervölgyiek tetveit is, vélhetően aközben, hogy sorozatosan párzottak velük. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium parazitakutatói a mostani kutatásban összesen 274 tetű genomját elemezték, amelyet a világ 25 országában élő emberek fejéről gyűjtöttek (volt közöttük francia, mongol, ruandai és hondurasi is). Az elemzés megállapította, hogy a tetűk egyik törzse Afrikában, Ázsiában és Amerikában elterjedt, a másik pedig Európában, Észak-Amerikában és Argentinában gyakori. Erős kapcsolat mutatkozik a mongol és a hondurasi tetvek között, ami arra utal, hogy Amerikába az Ázsiából vándorló emberek fején érkeztek a fejtetvek.
A két csoportba tartozó tetvek hibridizálódnak is: 33 hibridet találtak, a legtöbbjüket Amerikában. Vélhetően az európai gyarmatosítók tetvei keveredhettek az őslakosok tetveivel. Ugyanakkor furcsa, hogy miért csak ilyen kevés hibridet találtak. A kutatók arra gyanakodnak, hogy a két csoport egyedei eléggé sokáig fejlődtek elszigetelve egymástól ahhoz, hogy lecsökkenjen a kompatibiltásuk, és így csak korlátozottan tudjanak szaporodni egymással.
