A korábban sejtettnél sokkal nagyobb a várandósság energiaigénye
Szoptatás (Fotó: NHS)

„Most kettő helyett eszel” – ez a népi „bölcsesség” előkelő helyen szerepel a várandós nők rühellt beszólásainak egyébként is hosszú toplistáján. Bár ez a babona messze nem igaz, az kétségtelen, hogy a terhesség energiaigényes elfoglaltság.

Egy új kutatás eredményei szerint, amelyeket a Science folyóiratban publikálták az ausztráliai Monash Egyetem kutatói, a tényleges energiaigény még annál is sokkal több, mint amit eddig gondoltak a tudósok: 50 ezer kilokalória a várandósság kilenc hónapja során. (A táplálék energiatartalmát valójában kilikalóriában mérik, de a köznapi szóhasználatbabn ezt kalóriára rövidítik.)

Korábban sokkal kevesebbnek becsülték a terhesség energiaigényét, mivel azt feltételezték, hogy a magzat fejlődéséhez felvett többletenergia nagy része magában a magzatban akkumulálódik, ami pedig viszonylag kicsi. De az ausztrál evolúciós biológusok megállapították, hogy a terhességhez szükséges energia mindössze 4 százaléka épül be a magzatba, a 96 százalékát az anya saját teste használja fel.

A kutatók több mint nyolcvan állatfajokon becsülték meg a vemhességhez szükséges energiát. Ehhez összehasonlították a vemhes és a nem vemhes nőstények metabolikus rátáját (amit például az oxigénfelhasználásból lehet becsülni), majd az energiatöbbletből kivonták a magzat energiatartalmát. Így megkapták a vemhes nőstény saját testének többlet energiaigényét. 

Az eredményekből kirajzolódó alapvető törvényszerűségek talán nem keltenek akkora megdöbbenést, hiszen kiderült például, hogy minél nagyobb egy állat, annál több energiát igényel az utód létrehozása. A melegvérű (állandó testhőmérsékletű) állatok sokkal több energiát fogyasztanak, mint a hidegvérűek, hiszen ők állandóan energiát fogyasztanak a testhőmérsékletük fenntartására (ezért képesek a hidegvérű kígyók akár hetekig is életben maradni táplálkozás nélkül).

Az emlősök meglepő módon a terhesség céljaira felhasznált energia szinte elhanyagolható részét (átlagosan tíz százalékát) fordítják a magzat testének kialakítására. Ezt a közvetett energiaköltséget részben a placenta (méhlepény) létrehozására, a magzatnak szánt táplálék szállítására fordítják. Az emberben azért különösen magas a terhesség közvetett költségeinek aránya (96 százalék), mert az embernél különösen sokáig tart a várandósság. 

Az emlősök vemhesség alatti hatalmas energiaráfordítása magyarázza, hogy az utódok megszületése után az anyák miért gondoskodnak az esetek többségében kifejezetten hosszan a kicsinyekről. A vemhesség alatt olyan sok energiát öltek beléjük, hogy ha az utód elpusztul, a projektbe fektetett rengeteg erőforrás menne veszendőbe.