Ez a jelenség, vagyis hogy amikor számos emlősfaj nőstényei a kicsinyek sírásnak nevezhető elnyújtott magas nyöszörgését hallják, tej kezd szivárogni az emlőjükből, eddig is ismert volt (az embernél is). Viszont eddig nem tudták a neurológiai hátterét. A New York-i Egyetem kutatói azonban most a Nature folyóiratban publikálták, hogy felfedeztek egy agypályát, amely az egéranyák agyában kiváltja az oxitocin hortmon termelését, amikor egérporontysírást hallanak. Feltételezhető, hogy e mechanizmus megfelelője működik az emberi agyban is.
A terhesség, majd a szoptatás idején számos anatómiai és fiziológiai változás történik az anya szervezetében, amelyek alapvetően a magzat, majd az újszülött gondozását és tápálását szolgálják. Ezek szinte mindegyikében szerepet játszik az oxitocin hormon, amely nemcsak a méhfal szüléskori összehúzódásában játszim szerepet, de a tejfakasztásban, sőt az anya és gyermeke közötti kötődés kialakításában is. Az oxitocin pszichikai szerepe később sem szűnik meg teljesen, hiszen felnőttkorban is összefügg a társas viselkedéssel, a vonzalommal és a kötődéssel.
Korábban már emberben is kimutatták, hogy megemelkedik az emberanyák oxitocinszintje, ha babasírást hallanak. Ebből arra lehetett következtetni, hogy a hallott hang keltette ingerület az agyban valahogy kiváltja a hipotalamusz oxitocintermelő idegsejtjeinek aktivitását. Az oxitocin magas szintjét a szoptatás közben alapvetően a csecsemő (illetve a kölyök állat) szopása okozta taktilis inger váltja ki. A kutatók szerint azonban, ha nem lenne olyan mechanizmus, ami már a szopás megkezdése előtt beindítja a tejtermelést az anyában, akkor a szopás első perceiben semmi sem jönne az emlőből, ami frusztrációt okozna a kölyökben, és jelentősen rontaná a táplálás hatékonyságát.
A kísérletben az előzetesen azonosított oxitocintermelő idegsejtek aktivitását figyelték az éber egéranyák agyában, miközben kisegérsírást játszottak le nekik.Azt találták, hogy a hallott sírásról szóló információ eljut a talamusz nevű agyrészbe, ahol átkapcsolódik más idegsejtekre, és úgy halad tovább az aktiváció a hippotalamuszba, ahol stimulálja az idegsejtek oxitocintermelését. Ezután a felszabaduló oxitocin hormon stimulálja az emlők tejelválasztását. Az is kiderült, hogy legalább 30 másodperces folyamatos sírás kell az oxitocintermelés beindításához, aminek az lehet az oka, hogy ha a kölyök valamilyen más okból nyiffan egyet, még ne induljon be a tejelválasztás, hiszen ilyenkor nem az éhség miatt sír, és a termelt tej csak veszendőbe menne.
