Az előrehaladott diabéteszben szenvedő betegek szinte minden életműködése károsodást szenved, ezek közé tartozik a sebgyógyulás is. A súlyos cukorbetegek szervezetében ugyanis a sebek begyógyulásához szükséges bonyolult folyamatok közötti koordináció felbomlik, így a sebeik krónikussá válnak, és hosszú ideig nyíltak maradnak. Ez pedig szabad belépést kínál a legkülönfélébb baktériumoknak a szervezetbe, amiből súlyos fertőzések és akár szepszis is kialakulhat. A krónikus sebek elfertőződése a leggyakoribb ok, amiért a cukorbetegek lábát sokszor amputálni kell.
A krónikus sebeket nagyon nehéz kezelni, de segíthet ebben egy baktérium, az Alcaligenes faecalis, amelyet – ahogy a neve is utal rá – először a székletből izoláltak. A New Scientist beszámolója szerint a Pennsylvaniai Egyetem mikrobiológusai a krónikus sebekben élő baktériumközuösséget vizsgálták, amikor figyelmesek lettek az Alcaligenes faecalisra. Először azt gondolták róla, hogy egy újabb patogén faj, vagy opportunista módon próbál beférkőzni a szervezetbe, miközben az immunrendszer el van foglalva a többiek támadása elleni védekezéssel, de csakhamar kiderült, hogy e mikroba hatása teljesen ellentétes ezzel.
Kiderült ugyanis, hogy ha e baktérium jelen van a sebben, akkor gyorsabb a gyógyulás. A megfigyelést kísérletesen is megerősítették: amikor szándékosan juttaták az Acaligenest a cukorbeteg egerek sebeibe, az valóban felgyorsította a sérülés gyógyulását. Ugyanezt a hatást kimutatták diabétesztes emberektől vett szövetmintákon is. Az eredmények szerint a baktérium jelenlétében több bőrsejt keletkezett, és azok gyorsabban mozogtak a sebesülés helyére, hogy ott újjáépítsék a gyógyuláshoz szükséges egészséges bőrt.
Felmerül a kérdés, hogy a baktérium milyen mechanizmus révén segíti a sebgyógyulást. A kutatók felfedezték, hogy a mikroba csökkenti egy hormoncsalád, a mátrix-metalloproteinázok termelését, amelyek lassítják a sebgyógyulást. Az enzim szintje általában magasabb a cukorbetegek szervezetében, és ez a fő oka annak, hogy krónikus sebek alakulnak ki a végtagjaikon. Azzal, hogy a baktérium visszaállítja az enzim egyensúlyát, e negatív hatást ellensúlyozza. A kutatók tovább vizsgálják a baktériumban rejlő esetleges terápiás potenciált. Más szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a mikroba csupán egy a krónikus sebekben tenyésző rengeteg mikroorganizus közül. Valószínűtlen ezért, hogy egyetlen faj befolyásolásával végérvényesen meg lehet oldani a sebgyógyulás zavarát, hiszen a többi kórokozó baktérium nagy valószínűséggel hamar kicselezné az Alcaligenes gátló hatását.
