Iránban fedezték fel a legrégebbi ajakpirosítót

Iránban fedezték fel a legrégebbi ajakpirosítót

A fiolában talált por hamis színes mikroszkópos képe (Fotó: Vidale et al. 2024.)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Huszonhárom éve, 2001-ben megáradt a Halil folyó a délkelet-iráni Dzsiroft város térségében, és elöntött egy bronzkori (az Kr. e. 2. évezredből származó) temetőt. Az okozott erózió számos régészeti leletet hozott a felszínre. Ezek többségét sajnos a helyiek ellopták, de néhányat azért sikerült begyűjteniük a hivatalos régészeknek is. Közöttük volt egy néhány centiméter magas, kőből faragott hengeres tégely is, ami a Teheráni és a Padovai Egyetemek kutatóinak most publikált tanulmánya szerint a legrégebbi ismert ajakpirosító pigmentet rejtette.

A hengeres tégely jelenleg már a Dzsirofti Régészeti Múzeumban található. Benne vörös színű pigmentet találtak, ami a szénizotópos kormeghatározás szerint az Kr. e. 20-17. századból származhat. Massimo Vidale, a Padovai Egyetem régésze elmondta, hogy a zöld kloritásványból faragott tégelyben talált anyag élénk vörös színű és porállagú. 

Az anyag összetételéről kiderült, hogy nagy részét porrá zúzott hematit alkotja, mellette pedig más ásványokat, például manganitot és braunitot is tartalmaz. Kvarcszemcséket is találtak benne, amivel a csillogás fokozása lehetett a készítők célja. Ezen kívül növényi rostok maradványait is megtalálták a pigmentben, ami talán jó illatot kölcsönzött neki. A tanulmány szerzői szerint az anyag összetétele nagyon hasonlít a modern rúzsok alapanyagaihoz, ezért is gondolják azt, hogy az ajakpirosítás volt a funkciója.

A fiola karcsú alakja a régészek érvelése szerint lehetővé tette, hogy a használó az ujjai között tartsa, miközben ugyanabban a kezében még egy bronzból csiszolt tükröt is tartott, a másik kezével pedig felvitte az ajkaira a pirosítót. Ehhez egy vékony ecsetet vagy más eszközt használhatott.

 

Címkék: régészet, Irán, rúzs

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.