Karikó Katalin június 3-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen átvette a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, valamint a Műegyetem közös kitüntetését, a Neumann Professzori címet. A Magyar Hang az eseményhez kapcsolódóan rendezett sajtóbeszélgetésen kérdezhette a kutatót, aki a professzori cím névadójához, Neumann Jánoshoz kapcsolódva megjegyezte, hogy „próbáltam Neumann János és közöttem valami közöset találni, azon kívül, hogy mindketten magyarul beszélünk, de Neumann János egy zseni volt, én viszont csak egy szorgalmas ember vagyok”.
Lapunk megkérdezte a kutatót, hogy milyen események zajlottak le a BioNTech-nél, amikor először értesültek a covidról. A cég (és ő, Karikó Katalin) szeme előtt e helyzetben a közös cél vagy a versenytársak legyőzése lebegett? Vajon azonnal kapcsoltak, hogy e vírus ellen az ő mRNS-technológiájuk hatékony lehet? Karikó válaszában hangsúlyozta, hogy e versenyfutásban nemcsak a BioNTech-Pfizer és a Moderna vett részt, hanem szinte az összes jelentős gyógyszergyártó jelen volt. Sőt, elmondása szerint az mRNS-technológiát senki nem tartotta célravezetőnek az elején.
– Ezt senki nem akarta, teljesen háttérbe volt szorítva, hiszen ilyen (tehát mRNS alapú oltás – a szerk.) még nem volt korábban. A többi cég inkább a fehérje alapú és a hagyományos elölt vírusból készült oltásokkal próbálkozott – kezdte a válaszát Karikó Katalin. De az mRNS vakcina ötlete jóval megelőzte a SARS-CoV-2 vírus megjelenését. – 2018-ban a Sanofi megkereste a BioNTech-et azzal, hogy mRNS alapú influenzavakcinát szeretnének kifejleszteni. Őket érdekelte a technológia, holott azoknál a cégeknél, amelyek már fejlesztettek hagyományos vakcinákat, van egy belső erő, ami visszatartja őket az újítástól, hiszen a hagyományos vakcinából van a bevétel.
Karikó Katalin a BME-n (Fotó: Geberle Berci/BME)
Fotó: Geberle Berci
Karikó elmondta, „mindig is tudta mindenki, hogy az élő vírust tartalmazó vakcina a leghatásosabb, mert az az emberben szaporodik, és emiatt a T-sejtek nagyon jól válaszolnak rá. Az elölt vírust és a fehérjét tartalmazó oltások már nem ennyire jók, mert bár azok is jó ellenanyagreakciót generálnak, de a vírus számos belső fehérjéje érdektelen immunológiai szempontból, hiszen az ellene gyártott antitestek nem férhetnek hozzájuk. „Így az ember elpazarolja az ellenanyag-repertoárját” – érzékeltette a problémát a kutató.
Az élő vírust tartalmazó vakcinák azonban nagyon veszélyesek, így más, hasonlóan hatékony megközelítésre volt szükség. Ezt a gondot küszöbölik ki a nukleinsav alapú vakcinák. Próbálkoztak DNS alapú vakcinákkal is, de annak hatékonysága nem volt elegendő (túlzottan nagy dózis volt szükséges a mérhető immunválasz kiváltásához), viszont az mRNS már kis mennyiségben is megfelelő módon aktiválja az immunrendszert.
A kutató megjegyezte, hogy amikor hallott a covidról, „nem esett le neki olyan gyorsan a tantusz”, ellenben a BioNTech vezérigazgatója, Uğur Şahin azonnal kapcsolt. „Ő arról olvasott, hogy vannak olyan fertőzöttek is, akik terjesztik a betegséget, de ő maguk nem betegek. Ezen felkapta a fejét, hiszen Vuhan egy nagyváros, repülők, vonatok mennek onnan mindenhova, így a betegség óhatatlanul is elterjed. A tünetmentes fertőzöttek ugyanis utaznak. Ha egy fertőzés súlyos tüneteket okoz, például az ebolánál súlyos vérzések alakulnak ki, akkor a betegek nem tudnak elutazni. Minél halálosabb a betegség, annál gyorsabban elszigetelődik.” Karikó elmondta, hogy ő akkor döbbent rá, hogy nagy baj lesz, és olyan lezárások következnek, ami néhány nappal korábban még elképzelhetetlen lett volna, amikor az utolsó repülőjárattal tudott elutazni Philadelphiába a férje születésnapjára, mert rögtön utána lezárták a repteret, majd az országot is, és felsorakoztak a Central Parkban a halottakat tároló hűtőkamionok.
A sajtóbeszélgetés során Karikó Katalin visszaemlékezett egy anyára, aki azért írt neki, mert mardossa a lelkiismeret-furdalás, amiért hitt az oltáselleneseknek, és amikor terhes volt, nem oltatta be magát a covid ellen. Megfertőződött, és hite szerint a covid következtében alakult ki a gyermekénél súlyos immunrendszeri betegség. Karikó Katalin ennek kapcsán is a természettudományos ismeretek terjesztésének fontosságát és az áltudományok elleni küzdelem elsődlegességét hangsúlyozta. Megkérdezték őt, hogy a járvány jelenlegi fázisában milyen oltási stratégiát tart követendőnek. Ő elmondta, hogy nem orvos, ezért az a legjobb, ha mindenki követi a magyar egészségügyi szervek ajánlásait. Erre több újságíró felvetette, hogy nem tudnak ilyen ajánlásról. Erre Karikó Katalin nézett egy nagyot, és erősen kereste a szavakat. (Egyébként létezik NNK-ajánlás, csak azt legutoljára másfél éve, 2022. január 14-én frissítették, és az akkori helyzetet össze sem lehet hasonlítani a mostanival.)
Természetesen kérdezték Karikó Katalint a Tom Hanksszel folytatott beszélgetéséről (akivel a Harvard Egyetem díszdoktori címének átadásán találkozott), illetve általában a sztárságáról. Karikó elmondta, hogy a sok fiatal végzős harvardi diákot elnézve megegyeztek Hanksszel abban, hogy „a jövő jó” (ezt bővebben nem fejtette ki). A közismertségről azt hangsúlyozta, hogy mivel évtizedekig semmiféle elismerést nem kapott a munkásságáért, ő nem tartja magát hősnek, ugyanolyan ember, mint bárki más, csak igyekszik minél jobban végezni a munkáját. Egyébként a Harvardon találkozott Edward Norton színésszel is (akit nagyon szeretett a Harcosok klubjában), de Norton azt mondta neki, hogy nem ők, a színészek a hősök, hanem a Karikóhoz hasonló kutatók.
Karikó Katalin a BME-n (Fotó: Geberle Berci/BME)
Fotó: Geberle Berci
Az elismeréshez kapcsolódott lapunk másik kérdése is. Arra kértük a kutatót, hogy objektíven, szerénykedés nélkül mondjon „külső” véleményt arról, hogy meg kellett volna-e már kapnia a Nobel-díjat, ami szinte egyedüli kitüntetésként eddig nem jött össze. „A díjakat odaítélő bizottságok azokat tüntetik ki, akikről azt gondolják, hogy kiemelkedő munkát végeztek. De mindenki tévedhet, mindenki vélekedhet úgy, hogy ő megérdemelné a díjat, de ezt képtelenség eldönteni – fogalmazott a kutató. – A díjak mindig megosztók. Általam nagyon tisztelt emberek is mondtak olyanokat, hogy ők sokkal többet tettek, ezért ők érdemelnék meg inkább. Én soha nem áhítottam az ismertséget. Amikor olvastam, hogy a Moderna fedezte fel az mRNS oltáshoz szükséges módosítást, mondtam magamban, hogy ez nem igazán így történt, de mindegy, az a lényeg, hogy csinálja valaki.”
Karikó szerint sem a személye, sem a díjak nem fontosak. „A Nobel-díj csak százéves (valójában 122 – a szerk.), de az angoloknál van háromszáz éves díj is, amit megkaptam. Melyik díj is volt? – kérdezi az egyik munkatársát. – Vagy például a Scott-díj az kétszáz éves (a John Scott díj nem brit, hanem amerikai, Philadelphia városa adományozza – a szerk.).” Amint látható, kissé már keveredik a számtalan díj a kutató emlékezetében, de ki is tudná a szinte naponta átadott kitüntetéseket észben tartani. „Csak az a különbség a Nobel-díj és a többi között, hogy azokat nem a király adja át, és nem csinálnak nekik akkora csinnadrattát, pedig a maguk idejében a legnagyobb tudósok kapták meg azokat is.”
A kutató megemlítette, hogy kérték tőle, hogy a hírnevét felhasználva emelje fel a szavát a magyar tanárok védelmében. De ebből inkább kimarad. „Kérdezték az ajtóban, hogy szóljak már, hogy a tanárok segítésére kellene valahol befolyással lennem dolgokra. Ugye, ez nehéz, mert én elmentem ebből az országból, és most én mit ugrabugráljak itt, meg nem is tudom a helyzetet. Ha egyszer az országot magára hagytam, akkor most visszajönni, és elmondani, mert én tudom a dolgokat, hát nem érzem [ezt helyénvalónak]” – mondta Karikó Katalin.
A Műegyetem azzal indokolta a Neumann professzori cím kitüntetést, hogy Karikó Katalin munkássága ékes példa a biokémia és a modern biotechnológia gyakorlati alkalmazására, és jól mutatja e tudományterületek kiemelt fontosságát, amelyekhez a BME is szorosan kapcsolódik.
A Neumann János professzori címet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal együtt alapította azon kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi egyetemi tanárok és kutatók elismerésére, akiknek tudományos munkája kapcsolódik a Neumann János által elért eredményekhez, és kötődik a BME-hez. A cím korábbi kitüntetettjei többek között: Lovász László, Szemerédi Endre Abel-díjas, illetve Székelyhidi László Leibnitz-díjas matematikusok, valamint Dan Schechtman Nobel-díjas vegyész és Konsztantyin Novoszelov Nobel-díjas fizikus.
