Kína újra küldeni fog pandákat Amerikába – jelentette be Jill Biden first lady. Az óriáspandák furcsa helyet foglalnak el a modern világban. A faj viselkedése és ökológiai igényei igazából nem indokolják, hogy fennmaradjon, emberi segítség nélkül valószínűleg már kihalt volna. Egy nem régi tanulmány azt a vélekedést is megcáfolta, hogy a panda védelme egyúttal hozzájárulna az élőhelye többi fajának fennmaradásához is (vagyis a panda nem úgynevezett „esernyőfaj”). Ennek ellenére az óriáspanda az állatvédelem globális szimbóluma, a Vadvédelmi Világalapítvány (WWF) emblémája: a tökéletes „zászlóshajófaj”. A segítségével sokkal bonyolultabb és érdektelenebb ökológiai célokat is el lehet adni az embereknek. Emellett a panda a diplomácia eszköze is: Kína fél évszázada használja e mesterségesen fenntartott, de éles kontúrjai és medveszerűen cuki testalkata miatt mindenki által imádott állatot külpolitikai céljai segítésére.
83 évvel ezelőtt, 1941-ben küldött Kína először hivatalosan ajándékba óriáspandákat az Egyesült Államokba (bár néhány már korábban is eljutott oda kétes ügyletek révén). Akkor Csang Kaj-sek felesége akarta így megköszönni az amerikaiak támogatását a japánok ellen vívott háborúban.
24 pandát adott ajándékba örökbe 1950 és 1983 között a kommunista Kína, összesen 9 országnak. A címzettek jól mutatták az ország világpolitikai orientációját, hiszen a baráti szocialista országok (a Szovjetunió vagy Észak-Korea) mellett jutottak pandák nyugatra is.
52 évvel ezelőtt volt a pandapilomácia csúcspontja, amikor Mao Ce-tung kettő pandát adományozott Amerikának, amiért Nixon elnök egy évvel korábban hajlandó volt ellátogatni hozzájuk. A pandákat az első napon 20 000 ember nézte meg, az első évben pedig 1,1 millió látogatójuk volt.
1 millió dollár az átlagos éves lízingdíja a mostanában kölcsönadott pandáknak. 1984-ben Teng Hsziao-ping változtatott a pandadiplomácia rendszerént: attól kezdve nem ajándékba és nem örökbe adták a pandákat, hanem csak kölcsönzik őket, a bocsaik pedig automatikusan kínai tulajdonba kerülnek.
1 panda él a világon, amely nem kínai tulajdon: Xin Xin 1990-ben született a mexikói Chapultepec állatkertben, és a vérvonala elajándékozott medvékre vezethető vissza.
4 panda érkezik idén az Egyesült Államokba, 2 Washingtonba, 2 pedig San Diegóba. Korábban a 4 pandát tartó amerikai állatkert közül 3-nak vissza kellett adnia a pandáit, amit a romló amerikai-kínai viszonnyal magyaráztak.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/24. számában jelent meg június 14-én.
