A floridai Cape Canaveral űrközpontból a SpaceX Falcon-9-es rakétájával felbocsátották az űrbe az ESA (Európai Űrügynökség) legújabb űrtávcsövét, az Euclidet (vagyis Euklidészt). Az űrtávcsőnek az univerzum feltérképezése lesz a feladata, különös figyelemmel az elméletek szerint a világmindenség anyagának 95 százalékát adó sötét anyagra és sötét energiára, amelynek vizsgálata továbbra is rendkívül nehézkes, hiszen a hagyományos kutatási módszerekkel szinte lehetetlen megfogni.
Az űreszköz 1,4 milliárd dollárba került, és a Euclid-konzorcium vezetői szerint új fejezetet fog nyitni a kozmológiában. A konzorciumban 17 ország 1600 tudósa vesz részt. A projekt fő tudományos kérdése, hogy vajon az univerzum 25 éve felfedezett gyorsuló tágulásában milyen szerepe van a sötét anyagnak és a sötét energiának. Az Euclid a látható fény tartományában is feltérképezi majd több mint másfél milliárd galaxis térbeli elhelyezkedését, és ezen keresztül határozza meg a sötét anyag eloszlását az univerzumban.
Az ESA Euclid űrteleszkópja fellövése (Fotó: SpaceX)
Az elméletek szerint a láthatatlan sötét anyag adja a világmindenség „állványzatát”, amint a látható anyag csupán afféle karácsonyfaizzókként dereng itt-ott. Az Euclid űrtávcső majdnem két tonna súlyú (1921 kilogramm), és valójában két teleszkópot egyesít magában. Az egyik a látható fény tartományában üzemel, a másik az infravörös tartományban. Az eredeti elképelések szerint ezek két különböző űreszközre kerültek volna, de az ESA nyilván költséghatékonysági megfontolásból arra kérte a két projekt ötletgazdáit, hogy dolgozzák össze a terveiket egy űrtávcsőbe.
E kérésnek végül úgy tettek eleget, hogy egy 1,2 méter átmérőjű félig áteresztő tükröt építettek szilícium-karbidból, amely a látható fény visszaveri, és azt az egyik teleszkópba irányítja, az infravörös fényt viszont átengedi a mögötte lévő másik teleszkópba. Az Euclid 1,5 millió kilométerre fog elhelyezkeni a Földtől, és idővel az égbolt harmadát fogja átvizsgálni. Mindig úgy fog állni, hogy a Tejút sok port tartalmazó tárcsájával ellentétes irányba fordítsa kameráit, hogy minél kevésbé zavarja az észlelést az űrbéli por.
Az ESA Euclid űrteleszkópja a serelőcsarnokban (Fotó: ESA)
Az elkövetkező években számos új obszervatóriumot adnak majd át, részben a föld felszínén, részben az űrben, a legtöbbjük feladata az univerzum feltérképezése lesz. Chilében átadás előtt áll a 8,4 méteres átmérőjű amerikai Vera C. Rubin Obszervatórium, amely jövőre fog szolgálatba állni. Közben a kínai Xuntian űrteleszkóp is hamarosan elkészül, amelyet a Tiangong űrállomásra fognak felbocsátani. A NASA Nancy Grace Roman 2,4 méteres űrtávcsövét pedig 2027-ben indítják majd el.
Az Euclid sorsa tavaly veszélybe került, hiszen eredetileg úgy tervezték, hogy egy orosz Szojuz rakétával fogják fellőni Francia Guyanáról. Oroszország Ukrajna ellen indított agressziója miatt azonban az ESA szinte minden Roszkozmosszal való együttműködést megszakított, így a SpaceX-nek kellett beugrania a Szojuz helyére. Nagy szerencse volt, hogy az Euclid kompatibilisnek bizonyult a Falcon-9-es rakétával, különben akár négy-öt évvel is csúszhatott volna a misszió.
