Az OTP Bank partnereinek minap rendezett Agrár Gála nevű eseményen felszólalt a „legnagyobb magyar uzsorás” – Lázár János szóhasználatát kölcsönvéve –, Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója is.
A híradásokból megtudhattuk, hogy a dollármilliárdos bankvezér először rámutatott arra: úgy tűnt, hogy az OTP idei eredménye akár 600 milliárd forint is lehet, ezt azonban a háború hatására nem fogják elérni. Előadta, hogy „az olcsó pénz időszaka lejárt”, a kamatok, természetesen a hitelkamatok, akár 7 százalékig is emelkedhetnek, az infláció pedig „elszabadult”. Ugyanakkor jó hír – már a banknak elsődlegesen –, hogy közben van hitel, folytatják a gazdaság finanszírozását.
Ez valóban jó hír, elsősorban az OTP-nek, ahol a hitelkamatok, a thm-ek (teljes hiteldíjmutatók) serényen követik az inflációt az emelkedésben, míg a betéti kamatok gyakorlatilag semmit sem érnek, elviszi az infláció. A kettő közti különbség természetesen a bank zsebében marad, a bankvezérek százmilliós osztalékát hizlalva.
Aki egy kicsit is ismeri a bankok magatartását, a különféle kölcsönökhöz kapcsolódó, elsőre fel sem ismert, úgynevezett rejtett költségeket, a kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatások elhallgatását, ami különösen az úgynevezett devizaalapú hitelezéseknél volt brutális, nem éppen prudens banki magatartás, és aminek következtében családok százezrei mentek tönkre, veszítették el házukat, lakásukat a bankok „igényeit” hűen kiszolgáló végrehajtók segítségével, az jól tudja, hogy a mai világban egy kisvállalkozásnak, de az állampolgárnak is százszor meg kell gondolnia, hogy hitelt vegyen fel. Ilyen irányú kérelem esetén jó, ha tudja bizonyítani, hogy nincs is szüksége a hitelre, vagyis jó, ha gazdagnak néz ki
Így, a választások után, a teljes külső és belső gazdasági-pénzügyi, nemkülönben politikai bizonytalanság közepette, amikor a magyar lakosság legalább kétharmada az EU átlaga alatt él, az OTP vezérének a banki eredmény elmaradása miatti kesergése bizony frivol mutatvány.
A magyar mezőgazdaságból úgymond „gennyesre gazdagodott” milliárdos agrárvállalkozások helyzete mit sem érdekli a nyomorgókat, ők csak szerényen megélni szeretnének. Nincs sem megtakarításuk, sem jól profitáló vállalkozásuk. Napról napra élnek.
Egy jól működő piacgazdaságban természetesen jól és tisztességesen működő bankokra is szükség van. Az alapkérdés az, mennyiben járulnak hozzá a társadalom, az emberek életének javításához a maguk eszközeivel, és ennek során milyen magatartást tanúsítanak. Bizony nálunk e téren még sok a tennivaló.
Csányi Sándor másik veretes megállapítása, hogy a rezsicsökkentés nem jó, a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket. Hol él maga, Csányi úr? Vajon mennyire ismeri a magyar vidék valóságát?
A lakosság többsége ma is szinte elviselhetetlen terheket cipel, nemcsak a szegények adójaként megjelölt 27 százalékos áfa, a mérhetetlenül növekvő élelmiszerárak, hanem a munkavállalókon lévő közterhek vagy amiatt is, hogy a magyar minimálbér az EU-átlag töredéke. Ön vajon milyen további lakossági terhekre gondol? Ha nekünk nem is, remélem, Orbán Viktornak a nagyon koherens és szuper javaslatait is elmondja, amikor valamelyik futball-lelátón a VIP-páholyban kvaterkáznak.
Persze nincsen ingyenebéd, amit a volt MNB-elnök, Simor András is szívesen emlegetett. Az átlag magyar soha nem is várt senkitől ingyenebédet, a munkája eredményéből akart és akar megélni, de ez sajnos egyre nehezebb. Nem találkoztam viszont nyomorgó bankárral, sikkasztóval ellenben igen.
Meg kell említenem egy barátom veretes mondását: „Jó világ jön a magyarra, a gazdagoknak sem lesz rosszabb, de nekünk, mármint a nem gazdagoknak, sem lesz jobb.” Találó megállapítás. Úgyhogy, Csányi úr, azt javaslom önnek, hogy a magyar lakosság terheinek növelését felejtse el, ezzel talán az újraválasztott miniszterelnök is egyetért.
A globális pénzszivattyú működtetéséhez, kérem, ne nyújtson segítséget, megteszi azt a mindenkori kormány, csak más-más szlogenek mögé bújva, etetve a népet. A bennszülöttek féken tartása különféle manipulációkkal és propagandaeszközökkel, és nem elsősorban karhatalmi eszközökkel, amúgy is kormányzati feladat. Az pedig, hogy esetleg ismét szektorális, benne a bankokat terhelő adók is jöhetnek, az Ön személyes jólétét és vagyonát nem fogja érinteni.
A szerző ügyvéd
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/19. számában jelent meg május 6-án.
A Magyar hangban megjelenő véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját
