Első és legfontosabb lépés: ha van időd, márpedig a nyári szünetben van időd, az útvonaltervezőben kikapcsolni az autópályákat. És lám, máris ott van körülötted a valódi Magyarország.
Kecelre tartunk. Hamar kisimul a táj, és el is néptelenedik, mert két fiúval persze késve indul az ember, így mire a kis falvakba érünk, az apasztó déli hőség árnyasba űzte a helyieket. De azért van így is látnivaló bőven, a tanyavilág, noha nem először utazzuk keresztül, lenyűgözői őket, ahogy elképzelik, hogy milyen lehet ott a hétköznapi élet.
De miért is megyünk Kecelre? Nem megbántva a kecelieket. Ráadásul a Pintér Művekbe? Mondjuk ezt ki hangosan, mint szünidős programot: gyerünk Kecelre, a gépgyártással és fémmegmunkálással foglalkozó Pintér Művekbe! Hát, izé…
Aztán ott állsz a céghez tartozó hatalmas park közepén, hogy ne higgy a szemednek. Én, a mai magyar korszellem szerint nyomorult pacifista lenyűgözve élvezem, ahogy letaglóz az élmény. És az erőszak, a fegyverek örök ellenségeként is azt mondom: ezt látni kell. „Élőben”. Kecelen.
Iratkozzon fel Dévényi István Youtube-csatornájára további videókért!
