Kövér László intő szava

Végül is mi rossz van abban, ha egy politikai erő a rendkívüli helyzetet is a hatalma megszilárdítására, pozíciója erősítésére igyekszik felhasználni? – kérdezhetik sokan, amikor az Orbán-kormány intézkedéseinek bírálatát hallják. Hiszen a politika ilyen, még a koronavírus-járvány idején is, mindig a következő választás megnyerése a cselekvés fő mozgatórugója. S aki a célt akarja, annak nem szabad finnyásnak lenni, ha a sikerhez szükséges eszköz megválasztásáról van szó.

Csattanós választ kaptak az így okoskodók Kövér Lászlótól, ha meghallgatták a Kossuth rádióban vasárnap reggel a vele készült interjút. A fideszes házelnök arról beszélt, hogy napról napra porlik a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom a világban. Ennek fő oka, hogy a közösség ügyeivel szemben mára a versenyelv mindent maga alá gyűrt; a politikában is egyfajta totális verseny, polgárháború kezd kibontakozni. A szemben álló felek nem válogatnak az eszközökben, különösen érvényes ez egymás lejáratására. Ezért Kövér László mindenkit óvatosságra int.

Bár szavai általában véve a demokratikus berendezkedésű országokra vonatkoztak, azokat hallva nem tudok nem Magyarországra és annak kormányára gondolni. Tisztában vagyok vele, hogy a politikai kultúra színvonalát együtt alakítja a szemben álló felek viselkedése, így az ellenzéknek is van felelőssége az e téren siralmas hazai helyzet kialakulásában. De a magyar politika régóta domináns szereplőjeként a Fidesz tudja döntően befolyásolni, hogy miféle viszonyok jellemzik közéletünket.

Az úgynevezett felhatalmazási törvény beterjesztésével és az időkorlátot illető minden kompromisszum elvetésével a Fidesz világossá tette, hogy a járványügyi veszélyhelyzetet is szigorúan pártpolitikai küzdelemként, a Kövér László emlegette totális verseny újabb szakaszaként fogja fel, ahol a cél a politikai ellenfél legyőzése. Azóta a veszélyhelyzet ürügyén hozott számos döntés bizonyította, hogy valóban a rövid távú haszonszerzés a fő szempont.

Mintha egy választási kampány kellős közepén lennénk, úgy sulykolja politikai üzeneteit a kormánypárt roppant propagandagépezete.

A miniszterelnök, legalábbis a szavai és a gesztusai alapján, valóságos háborús kihívásként kezeli a járványt – amelyhez hasonló fenyegetéssel a ma élő emberek többsége nem találkozott, de amely így sem mérhető egy igazi háborúhoz –, csakhogy egy háborús vezető valódi nemzeti egységet szokott maga mögött teremteni, s a rendkívüli helyzetben nem ellehetetleníteni, hanem a közös cselekvésbe bevonni igyekszik a politikai ellenfeleit. Az államférfi nem egy adott lépés pártpolitikai hasznát, a népszerűségi indexére való közvetlen hatását mérlegeli, hanem csakis azt, hogy a közösség érdekét szolgálja-e. A kommunikációs gyakorlatként bemutatott aktivitás pedig nem feltétlenül azonos a felelős és hatásos cselekvéssel.

Orbán Viktornak nagyon sok fanatikus híve és nagyon sok engesztelhetetlen ellenfele van a magyar választók között. Nem igazán tett olyan gesztust sem ő, sem a pártja, amely a magyar politikát régóta mérgező, patologikus ellenségeskedést legalább ebben a helyzetben mérsékelné.

Meglehet, a Fidesz háttérhatalma, a kommunikációs agytröszt ezt tartja politikailag hasznosabbnak. Így viszont nincs olyan hatalom, nincs olyan tekintély, amelyben az ország egésze megbízhatna e vészterhes időben. Az intézményekbe vetett bizalom válsághelyzetben kulcskérdés, anélkül igazán cselekvőképes, erős államról is nehéz beszélni.

– Hogyha nincs tisztelet, akkor nincs tekintély, ha nincs tekintély, akkor nincs engedelmesség – mondta Kövér László. Én azért ennyire nem szaladnék előre, bár osztom a házelnök aggodalmát. Tudom, szinte esélytelen, de azért leírom: jó lenne, ha szavai saját magát, illetve az övéit is óvatosságra intenék.

A vírus meg makacs ellenség: a rövid távú pártpolitikai haszonnak később súlyos ára lehet, ha a hatalom elvéti a közösség érdekét szolgáló lépést.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/19. számában jelent meg május 8-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/19. számban? Itt megnézheti!