1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik.
Elkészítették a vízügyes szakemberek a Magyarország területére és a nagy folyóink vízgyűjtőire hullott elmúlt hét havi csapadék összesítését: az év első felében az átlagosnál 45 százalékkal kevesebb eső esett. Vagyis, az ilyenkor megszokott csapadék mintegy fele hiányzik. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az országos területi átlagérték 188 milliméter, ami 154 milliméterrel kevesebb az ilyenkor jellemzőnél.
A vízügy tájékoztatása szerint az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére is: a Duna-vízgyűjtőn az éghajlati átlaghoz képest 25, míg a Tiszáén 31 százalékos csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89 százaléka hiányzott.
Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet. Az országban a 12 vízügyi igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni készültség: jelenleg 7 vízhiánykezelő körzetben első-, 5 körzetben másod-, míg 23-ban harmadfokú (vagyis a legmagasabb) a védekezési készültség. Mint írták, a megnövekedett vízigények a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki, vízkorlátozásra sehol sincs szükség. Ugyanakkor rendkívüli – vagyis az öntözési igény elején nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozott mértékben van lehetőség, és csak ott, ahol van szabad vízkészlet.
Eközben a Dunán a budapesti Kvassay-zsilipnél, illetve Tasson a Sajó Elemér műtárgyon folytatódik a szivattyús vízpótlás. A csaknem egy hónapja óta tartó szivattyúzással mintegy 40 millió köbméter vizet (nagyságrendileg egy Velencei-tónyi vízmennyiséget) emeltek a Dunából a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba, amit a térségben elsősorban öntözésre, halastavak üzemeltetésére használtak fel az érintettek, vagyis nem hagyta el az országot.
A Balaton átlagvízállása kedden reggel 78 centiméter volt és a következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. A tó vízminőségét továbbra is hetente 5 ponton – a tó közepén 4 helyen, valamint a Zala-torkolatnál egy helyszínen – vett mintákból vizsgálják. A Velencei-tó kedd reggeli vízállása 58 cm. Az alacsony vízszint miatt alapvető fontosságú a halak számára az oxigénellátás biztosítása, ezért elővigyázatosságból a vízügy munkatársai több ponton is levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek, és azokat minden nap a kritikus hajnali időszaktól (4-5 órától) délelőtt 10-ig továbbra is üzemeltetik, hogy biztosan elkerülhető legyen az oxigénhiány kialakulása. A területileg illetékes vízügyi igazgatóság friss mérései alapján a Velencei-tó vízminősége, az oldott oxigén koncentrációja, illetve az algaösszetétel és -mennyiség megfelelő a vízi ökoszisztéma fenntarthatósága szempontjából. Fontos azonban, hogy ez a minősítési rendszer eltér a fürdővíz-használat szerintitől, - amit a strandokat üzemeltető önkormányzatok vizsgáltatnak.
