A kormány a járvány elleni védekezés – nemzetközi összehasonlításban – látványos kudarcát az oltási program sikerével igyekezett elfeledtetni. Bár a szakértők világszerte arra figyelmeztettek, hogy a vakcina önmagában nem állítja meg a kórokozó terjedését, Orbán Viktor mindent erre tett fel. Mivel azonban Brüsszel alaposan elszámolta magát az oltóanyag beszerzése terén, szükség volt a keleti vakcinákra is ahhoz, hogy az EU-s átlagnál lényegesen több embert lehessen védetté tenni.
Az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm-vakcinákkal kapcsolatban kezdetektől fogva számos kétely merült fel, amelyeket az oroszok a kutatási adatok szabályszerű közzétételével jórészt eloszlattak, a kínai gyártó azonban a mai napig nem publikálta a harmadik fázisú klinikai vizsgálatok eredményét. Ráadásul több országból érkeztek aggasztó hírek a Sinopharm vakcinájának hatástalanságáról, a magyar kormány azonban nem lépett az ügyben, vizsgálatok helyett a baloldalt vádolták vakcinaellenességgel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) április végére, május elejére ígérte a két kínai gyártó, a Sinopharm és a Sinovac oltóanyag-vizsgálat eredményeinek közzétételét, ami azért tűnt fontosnak, mert egy elvben független szakértőcsoport mond véleményt a vakcináról. Kisebb csúszás után hozták nyilvánosságra a véleményüket, ami Magyarországra nézve különösen kellemetlen megállapításokat tartalmaz.
A WHO az alábbi következtetéseket vonta le a Sinopharm vakcina értékelése után (valójában még nincs befejezett 3. fázisú vizsgálat, ezért csak a közbenső eredményekből tudtak kiindulni):
- Mi (a WHO) nagyon bizonyosak vagyunk abban, hogy a BBIBP-CorV (azaz Sinopharm) vakcina hatásos a PCR-teszttel igazolt COVID-19 megelőzésében (18-59 éves) felnőtteknél.
- Közepesen bizonyosak vagyunk abban, hogy a súlyos mellékhatások kockázata a BBIBP-CorV vakcina egy vagy két oltása után a (18-59 éves) felnőtteknél alacsony.
- Alacsony mértékben vagyunk bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a BBIBP-CorV oltás 2 dózisa hatásos a (60 év feletti) idősebb felnőtteknél.
- Nagyon alacsony mértékben vagyunk bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a súlyos mellékhatások kockázata a BBIBP-CorV vakcina egy vagy két oltása után a (60 év feletti) idősebb felnőtteknél alacsony.
- Nagyon alacsony mértékben vagyunk bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a BBIBP-CorV vakcina 2 adagja hatásos a PCR-teszttel igazolt COVID-19 megelőzésében a társbetegségekben szenvedőknél vagy olyanoknál, akiknek az egészségi állapota fokozza a súlyos COVID-19 kialakulását, amint az a klinikai vizsgálatban szerepelt.
- Nagyon alacsony mértékben vagyunk bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a súlyos mellékhatások kockázata a BBIBP-CorV vakcina egy vagy két oltása után alacsony a társbetegségben szenvedőknél vagy olyanoknál, akiknek az egészségi állapota fokozza a súlyos COVID-19 kialakulását.
A WHO szerint számos területen adathiány miatt nem lehet pontosan megítélni a kínai oltóanyagot. Összességében így is hatásosnak tartják a vírussal szemben, de nem találják elegendőnek a bizonyítékokat, hogy a készítmény elég hatásos lenne a súlyos covidos megbetegedések ellen, ahogy azt sem érzik megalapozottnak, hogy az időseknél megfelelő immunválaszt vált ki.
Ez azért komoly probléma, mert itthon elsősorban az időseknek ajánlották fel a vakcinát, az első szállítmányokkal érkezett több százezer Sinopharm-oltóanyag szinte egésze a 65 év felettieknek jutott. Hiába jelezte a gyártó is, hogy abból a korosztályból alig szerepelt valaki a tesztcsoportjaikban, a magyar hatóságok jóváhagyták az alkalmazását. Akkor sem változott a protokoll, amikor kiderült, egyes esetekben, főként az idősebbeknél, nem vált ki megfelelő immunválaszt a vakcina, emiatt szükség lehet egy harmadik dózisra is.
Tudományos kutatás helyett politikai küzdelem lett a kínai vakcinából. A kormány kommunikációját az ellenzék „aknamunkája” határozta meg, igyekeztek rábizonyítani a „baloldalra”, hogy szándékosan bizonytalanítja el az embereket egyes oltások kapcsán. Emellett nem győzték igazolni a kínai vakcina hatásosságát. Menczer Tamásm a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára odáig ment, hogy egy levelezési rovatba érkezett írást is bizonyítékként dörgölt az ellenzék orrába. Állítása szerint a világ legtekintélyesebb orvosi szaklapja, a The Lancet állt ki a kínai Sinopharm-vakcina mellett, később azonban kiderült, hogy ez nem egészen így van.
Fordítva sült el a kormány azon igyekezete is, hogy egy hitelesnek tűnő táblázat segítségével bizonyítsa a kínai vakcina hatékonyságát. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Sinopharm oltóanyaga jobb, mint a Pfizeré. Ezt alátámasztandó április 25-én nyilvánosságra hoztak egy táblázatot, amelyben az oltást követő megbetegedések és halálozási adatok szerepeltek. Az összesítésről gyorsan kiderült, hogy szakmailag nehezen értelmezhető, így az számos kritikát kapott, mások mellett Karikó Katalintól is.
Két magyar kutató pedig a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján kiszámolta, hogy ha az adatok mélyére tekintünk, kiderül, hogy a Sinopharm vakcinája a legkevésbé hatékony. A magyar tudomány helyzetét jól mutatja, hogy a kutatók, tartva a munkahelyi retorzióktól, nem vállalták a nevüket, de a tanulmányt közlő Telex egy független szakemberrel lektoráltatta az eredményeket.
A nem szűnő kritikák, és a folyamatosan felmerülő aggályok hatására a politikai küzdelem mellett végül mégis elindult a tudományos kutatás. A Pécsi Tudományegyetem és több más kutatóhely április végén megkezdte a Sinopharm vakcinájának vizsgálatát.
Nem tudományos vizsgálat ugyan, és nem is reprezentatív kutatás, mégis érdekes a 444 hírportál kedden közölt felmérése. A lap arra kérte olvasóit, hogy küldjék el hozzájuk az oltást követően elvégzett antitest tesztek eredményét. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a beküldött negatív tesztek között messze azok vannak többségben, amelyeket a kínai oltás után végeztek, főként az idősebbek esetében. Túl sok természetesen a bizonytalanság egy ilyen felmérésben ahhoz, hogy bármit ki lehessen jelenteni a vakcina hatékonyságáról, az olvasói szándék, illetve a nagy számban elvégzett tesztek azonban jelzik, hogy a Sinopharm oltóanyag kapcsán továbbra sem sikerült eloszlatni a kételyeket.
Holott ez lenne mindenki, az oltáson már átesettek, a vakcinára várók, és a kormány érdeke is. Annál is inkább, mert a kínai védőoltásból még közel 3 millió adagot várunk, amivel kezdeni kell valamit. A WHO most közzétett véleménye pedig feltehetően nem növeli majd az oltakozási kedvet.
