Milyennek ítéli a magyar társadalom a média helyzetét ma Magyarországon? – többek közt ezt mérte fel a 21 Kutatóközpont 2022 őszén, az eredményét pedig a Magyar Hang is megismerhette. A közvélemény-kutatás során többek közt arra kérték a válaszadókat, hogy helyezzenek el különböző tévé- és rádiócsatornákat, hírportálokat és nyomtatott hírújságokat egy 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az egyes azt jelenti, hogy egyértelműen kormánypárti, az ötös pedig azt, hogy egyértelműen ellenzéki az adott média, míg a hármas jelentése semleges/elfogulatlan.
Pártpreferencia szerinti felosztásban az alábbi eredményt kapták:
• Kormánypárti válaszadók:
Kormánypárti válaszadók (Ábra: a 21 Kutatóközpont felmérése)
• Pártnélküliek és Mi Hazánk-szavazók:
Pártnélküliek és Mi Hazánk-szavazók (Ábra: 21 Kutatóközpont kutatása)
• Ellenzékiek:
Ellenzékiek (Ábra: 21 Kutatóközpont felmérése)
Mint a kutatásból kiolvasható, bőven találni olyan médiumokat, melyeket kormánypártinak tartanak, de négyesnél magasabb átlagot egyik vizsgált sajtóorgánum sem ért el, tehát egyértelműen ellenzékinek egyiket sem tartják.
Az ellenzéki érzelmű válaszolók besorolása a skála bal oldala felé tolódik a kormánypártiakéhoz képest és egyik átlaga sem ért el 3,5 feletti értéket, tehát csoportátlagot tekintve mindegyik médiumot kormánypártinak vagy semlegesnek találták. Az általuk adott legkisebb értéket az M1 érte el 1,18-cal, vagyis ezt a csatornát tartják a leginkább kormánypártinak. A legmagasabb értéket az ellenzéki érzelműeknél az RTL érte el 3,35-tel, vagyis ezt tartják a legellenzékibbnek, ugyanakkor még ez az átlag is a semleges/pártatlan kategóriához áll a legközelebb (3). Ehhez képest a kormánypártiak által adott legalacsonyabb átlag 1,81, amit a Magyar Nemzet ért el, ezt második helyen a köztévé követi 1,99-es átlaggal, míg a legmagasabb átlagpontszámot az ATV kapta 3,95-tel.
A kormánypártiak és az ellenzékiek a Népszava, az Index és a Kossuth rádió megítélésében értettek egyet legkevésbé: az ellenzékiek mindhárom médiát kormánypártibbnak tartották, mint a kormánypárti szavazók. A felmérés arra is felhívta a figyelmet: a kormánypártiak és az ellenzékiek is leginkább középre helyeznék a hozzájuk közel álló médiákat, szélsőpontra pedig azokat, amik távol állnak tőlük. Viszont a kormánypártiak inkább hajlandók kormánypártinak hívni a szívüknek kedves médiákat, míg az ellenzékiek inkább kitartanak a semleges/kiegyensúlyozott címke mellett.
Jellemző a politikai oldalak szerinti megosztottság
Az összes válaszadó 36 százaléka állította, az online sajtóból tájékozódik, ezt kicsivel lemaradva követi a televízió (32%), míg 21 százalék a közösségi médiából informálódik. A megkérdezettek 6 százalék azt állította, hogy ő egyáltalán nem tájékozódik közéleti kérdésekben.
Ami az online médiafogyasztási szokásokat illeti, a kormánypártiak körében a három legnépszerűbb internetes híroldal az Origo, az Index és a 24.hu (55 százalék, 43 százalék és 38 százalékuk látogatta az adatfelvételt megelőző héten ezeket az oldalakat). Az ellenzékiek top 3 oldala a 24.hu, a Telex és a Hvg.hu (62 százalék, 47 százalék és 46 százalék látogatta az elmúlt héten).
Online médiafogyasztási szokások pártpreferenciák szerint (Ábra: 21 Kutatóközpont felmérése)
A felmérés eredménye szerint a médiafogyasztás gyakoriságát tekintve is érezhető a polarizáció a politikai oldalak között. Az M1 esetén például a kormánypártiak közel fele (42 százalék) napi rendszerességgel nézi a csatornát, addig az ellenzékiek 64 százaléka soha nem nézi. Ehhez hasonló a tendencia a Tv2-nél is: a kormánypártiak 43 százaléka naponta odakapcsol, az ellenzékiek 47 százaléka sosem.
A kutatás összefoglalása szerint az is látszik: internetes hírportálok esetén is gyakrabban fogyasztják a saját véleményüket tükröző médiumokat a válaszadók, de egyrészt kevésbé gyakran teszik ezt, másrészt hajlandóbbak a másik oldalt is meghallgatni. Az Index esetén a leginkább hasonlóak
a két oldal fogyasztási szokásai.
Vitatott, megvalósul-e a sajtószabadság
A 21 Kutatóközpont felmérte a résztvevők álláspontját a demokráciával kapcsolatban is. A demokrácia iránt való elkötelezettséget nyolc állítással vizsgálták, ezeket egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett mérni, ahol a magasabb értékek a nagyobb fontosságot jelentették.
A válaszadók viszonya a demokráciához (Ábra: 21 Kutatóközpont felmérése)
Az eredmények szerint bár a sajtószabadságot a kormánypártiak és az ellenzékiek is a demokrácia fontos aspektusának tartják (4,5 és 4,7-es átlagpontszámmal), annak gyakorlati megvalósulásába nem volt egyetértés. Utóbbi következtetésre hasonló módszerrel jutottak: ugyancsak egytől ötig terjedő skálán kellett pontozniuk a válaszadóknak, hogy szerintük mennyire valósul meg ma Magyarországon a sajtószabadság. A magasabb pontszám a nagyobb mértékű megvalósulást jelentette. Az ellenzékiek átlaga ezen a skálán 1,82, vagyis azt gondolják, hogy inkább nem érvényesül a sajtószabadság hazánkban, míg a kormánypártiak átlagpontszáma 4,13, tehát szerintük inkább érvényesül.
Nehezen ismerjük fel az álhíreket
A felmérés egyebek mellett az összeesküvés-elméletekre való fogékonyságot is vizsgálta. Arra kérték a résztvevőket, 1-től 5-ig értékeljék, mennyire értenek egyet az adott állítással. Az egyes azt jelentette, hogy egyáltalán nem értenek egyet, míg az ötös azt, hogy teljesen egyetértenek. Itt az alábbi eredményeket kapták pártpreferenciákra lebontva:
Fogékonyság az összeesküvés-elméletekre (Ábra: 21 Kutatóközpont kutatása)
Itt látható, a felmérésben résztvevők többsége hajlamos az orosz és a nyugati médiatermékeket egyaránt propaganda-csatornaként jellemezni. Érdekesség, hogy e tekintetben volt a legnagyobb különbség az ellenzékiek és kormánypártiak véleménye között: a kormánypártiak átlagosan nagyobb mértékben értenek egyet azzal, hogy a nyugati és orosz sajtótermékek ugyanolyan propagandát folytatnak.
A kutatás további figyelemreméltó eredménye, hogy az álhírek felismerésében nem teljesítettek jól a válaszadók. Azok közül, akik egyáltalán megtippelték, igaz-e az adott hír, 60 százalék tippelt helyesen. Ebben nem volt jelentős különbség a kormánypártiak (39 százalék tippelt jól) és ellenzékiek közt (42 százalék döntött helyesen), ugyanakkor a pártnélküliek esetén csak 31 százalék volt az álhíreket kiszűrők aránya. További érdekesség, hogy a párt nélküliek 53 százaléka meg sem próbált tippelni, melyik hír lehet valótlan, ez a kormánypárti és ellenzéki szavazók esetén jóval kisebb arányban (29, illetve 27 százalék) volt tapasztalható.
A közvélemény-kutatásban 1200 fő vett részt, az adatfelvétel közösségi média csatornákon keresztül zajlott augusztus 29-től október 17-ig. Az adatbázis a KSH adatai alapján súlyozott, reprezentatív korra, nemre, településtípusra és iskolai végzettségre. A súlyozás figyelembe veszi a válaszadók politikai érdeklődését és médiafogyasztási szokásait is.
