24 milliárd forintos hitel felvételéről dönt a főváros a jövő héten

Budapest „túlélőprogramjának” részeként 24 milliárd forintnyi hitel felvételéről dönt a fővárosi közgyűlés a jövő héten – erről beszélt Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy csütörtöki hattérbeszélgetésen, amelyen a Magyar Hang is jelen volt. Elmondta, a hitel kamatköltsége 673 millió forint, ennek jelentős részét energiamegtakarításból fogják fedezni, míg a másik felét a Budapest egyesítésének 150. évfordulójára szervezett programsorozatra szánt pénzekből veszik el. Mivel éven belüli hitelfelvételről van szó, a fővárosnak ehhez nem lesz szüksége a kormány engedélyére.

Arról is beszélt, a túlélőprogram másik fontos eleme, hogy május végén közigazgatási pert indítanak a kormány ellen a szolidaritási hozzájárulás miatt. A keresetüket a hónap végén fogadják beadni a Fővárosi Törvényszékhez, akkor, amikor a főváros nettó finanszírozójává válik a központi költségvetésnek, és azt kérik, a per idejére a bíróság tiltsa meg az inkasszálás lehetőségét az államkincstárnak. Budapest vezetése azt kifogásolja, hogy míg a kormánytól normatív feladatok finanszírozására 33 milliárd forintot kapnak, nekik szolidaritási hozzájárulás címén összesen 58 milliárd forintot kell befizetniük, vagyis 25 milliárd forinttal többet, mint amennyit ők kapnak. Így a főváros azt szeretné eléri, hogy csak 33 milliárdot kelljen befizetniük szolidaritási hozzájárulás címén az idei évben. Azt, hogy a szolidaritási adó mekkora terhet ró a fővárosra, azzal érzékeltette: az év első hónapjában 105,8 milliárd forintot költött Budapest, ennek 38 százalékát közösségi közlekedésre fordította, míg 19,2 százalékát a kifogásolt hozzájárulásra. Szerintük ekkora mértékű elvonás a főváros feladatainak ellátását veszélyeztet. A Magyar Hang kérdésére Kiss Ambrus elmondta, ha a bíróság nem fogadja be keresetüket, fellebbeznek. 

Kiss Ambrus ismertette a fővárosi lakógyűlés költségeit is. Bár még végleges összeget nem tudott mondani, azt kifejtette, a nyomtatás, borítékolás, a kézbesítés és az ezzel kapcsolatos call center működtetési költsége, 100,5 millió forint. Egy levél költsége 72 forint, míg például ez a legutóbbi nemzeti konzultáció esetén számításai szerint 337 forint volt. A leveleket egyébként nem a posta fogja kivinni, hanem a fővárosi önkormányzat saját dolgozói a terjesztési rendszerükön keresztül, ahogy ez például a távhővel kapcsolatos levelek esetén is történni szokott. A lakógyűlés kommunikációjára Facebook-hirdetésekkel együtt 25 millió forintot szánnak, míg a nemzeti konzultáció esetén 4,7 milliárd forintot költött erre a kormány. 

A Magyar Hang arról is kérdezte Kiss Ambrust, hogyan értékeli azt, hogy a kormány átalakítja a választási rendszert, így például a fővárosban kompenzációs listája annak a jelölőszervezetnek lehet majd, amely a kerületek kétharmadában polgármesterjelöltet állított. A politikus válasza szerint ők olyan választási szabályok szerint fognak indulni, amit kiírnak, ezzel külön nem foglalkozott a főpolgármesteri kabinet, hiszen eddig se kérdezték meg őket erről. Azt viszont „valahol problémásnak” tartja, hogy a kormány nem egyeztet erről az önkormányzati szövetségekkel.

Lapunk arról is érdeklődött, mit szól a városvezetés Wintermantel Zsolt fideszes politikus előterjesztéséhez, amely az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos elvi állásfoglalás elfogadását javasolja. Kiss Ambrus elmondta, ennek tartalma megegyezik azzal az országgyűlési határozattal, amit egyébként a kormánypárti többségű parlament már elfogadott, ezt szerinte a fideszes politikusok láthatóan minden önkormányzati testületben benyújtják. Mint elmondta, a javaslatot napirendre fogják venni, de arról egyeztetést folytatnak a többségi frakciókkal, hogy ezt hogyan kezeljék, hiszen az állásfoglalás tartalmaz „túlpolitizált” elemeket, amelyek kérdéseket vetnek fel.