A városvezetés által meghirdetett budapesti „túlélőprogram” egyes intézkedéseiről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
A fővárosi önkormányzat költségvetési helyzetének stabilizálása, a közszolgáltatások színvonalának megtartása, valamint a társaságai és intézményei által foglalkoztattak bérének garantálása érdekében meghozandó egyes intézkedésekről szóló – a Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyezte – előterjesztést több mint kétórás vita után 18 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A voksolásnál a Fidesz-KDNP képviselői és Szabados Ákos független képviselő tartózkodott. A intézkedések között szerepel egy 16,6 milliárdos fejlesztési hitelfelvétel igénye, a szolidaritási hozzájárulás mérséklésének, valamint az állami rezsitámogatás és a Lánchíd felújításához ígért hatmilliárd forintos kormányzati támogatás megfizetésének kezdeményezése is.
A „túlélőprogram” keretében a képviselők jóváhagyták a fővárosi önkormányzat és az Erste Bank, a K&H Bank, az OTP Bank, valamint az UniCredit Bank alkotta bankkonzorcium közötti, fejlesztési hitelkeretre vonatkozó szerződést, ugyanis a főváros az idei évre 16,6 milliárd forint hitel felvételével számol. Ez az összeg a fővárosi fejlesztési feladatok 2023. évi ütemének megvalósításához szükséges önkormányzati forrást hivatott biztosítani, az európai uniós és központi költségvetési támogatásokon, valamint az Európai Beruházási Bank által biztosított hiteleken túl – olvasható a javaslatban. A hitelkeretre vonatkozó szerződés hatályba lépésének feltétele a kormány előzetes hozzájárulása.
A testület továbbá módosította a költségvetési rendeletet az „évközi feladatvégrehajtás fegyelmezettebb operatív működésének, valamint az egyértelműbb végrehajthatóság biztosítása érdekében”. A képviselők felkérték Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a felterjesztési jog keretében kezdeményezze a rezsitámogatás megfizetését Budapestnek, ugyanis – mint írták – a főváros és hat kerület a nagyvárosok közül egyedüliként nem részesültek az első körben a tízezer lakos feletti önkormányzatok energiaáremelkedés miatti támogatása jogcím szerinti állami támogatásban.
A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt: készítse el az energiafelhasználás további csökkentését, az energiahatékonyság további javítását, valamint az energiafüggetlenség fokozatos megteremtését célzó második intézkedési tervet. A közgyűlési döntés értelmében Karácsony Gergely – ugyancsak a felterjesztési jog keretében – kezdeményezni fogja, hogy biztosítsák a 2024. évi központi költségvetési törvényben a közösségi közlekedési feladatok finanszírozási szükségletének egyharmadát. Emellett a főpolgármester kezdeményezni fogja, hogy a helyi közösségi közlekedési bérlet munkáltató általi biztosítása legalább azonos adózási feltételek szerint történhessen, mint a helyközi közösségi közlekedési bérleté, továbbá a közösségi közlekedés jegy- és bérlettermékei után fizetendő általános forgalmi adó mértéke kedvezményes, 5 százalékos legyen, valamint a közösségi közlekedés jegy- és bérlettermékeinek elektronikus értékesítése, valamint a parkolási díjak után ne kelljen kötelezően jutalékot fizetni a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek.
A testület arra is felkérte Karácsony Gergelyt, kezdeményezze a felterjesztési jog keretében a feladatkörrel rendelkező minisztereknél, hogy a főváros által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ne haladja meg „a Tarlós-korszak utolsó teljes évében (2018-ban) fizetendő mértéket, de legalábbis szűnjön meg az a tarthatatlan állapot, amely szerint a fővárosi önkormányzat a központi költségvetés nettó befizetője”. A fővárosnak 2018-ban 5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett fizetnie.
A testület felhatalmazta Karácsony Gergelyt, hogy „szükség szerint” kezdeményezze az önkormányzat, illetve intézményeinek és cégeinek a központi költségvetés felé fennálló vagy keletkező befizetési kötelezettségei – bérek után fizetendő adó- és járulékterhek, általános forgalmi adó, szolidaritási hozzájárulás – átütemezését. A határozat értelmében a főpolgármester kezdeményezi majd azt is, hogy a kormány a rendelkezésére álló európai uniós forrásokból biztosítsa a már megrendelt, leszállítás alatt álló Solaris trolibuszok – 11 milliárdos – vételárát. Továbbá azt, hogy a kormány fizesse meg a Lánchíd felújításához ígért hatmilliárd forintos támogatást.
Az elfogadott javaslatban úgy fogalmaztak, a koronavírus-járvány, majd az ukrán háború okozta válságok sora, és „az ezzel együtt járó szükségtelen kormányzati megszorítások hatására a fővárosi önkormányzat pénzügyi mozgástere az elmúlt években végletekig beszűkült, 2021 óta látszik, hogy ez a pálya egyértelműen azt eredményezi, hogy eljutunk a fizetségképtelenség határáig”. „Mostanra elfogytak a tartalékok”, és már nyáron likviditási válság alakulhat ki – írták.
A javaslat szerint az intézkedésekkel augusztus végére 41 milliárd forintra mérsékelhető a likviditási hiány, amely továbbra sem elegendő a stabil működés biztosításához és „további intézkedésekre van szükség, amelyek alkalmazása a mindenkori pénzügyi helyzet kapcsán válik szükségessé”.
A közgyűlés négy frakcióvezető – Horváth Csaba (MSZP), Soproni Tamás (Momentum), Szaniszló Sándor (DK), V. Naszályi Márta (Párbeszéd-Zöldek) - javaslatára – Kovács Róbert (Fidesz-KDNP) X. kerületi polgármester tartózkodása mellett – úgy döntött, felkéri a főpolgármestert, hogy a felterjesztési joggal élve kezdeményezze az illetékes miniszternél, ne zárjanak be további budapesti postahivatalokat, és amennyiben a Magyar Posta Zrt. támogatást kér egy postahivatal működésének fenntartásához, az ne haladja meg a postahivatal fenntartásával közvetlenül összefüggő, a díjbevételből meg nem térülő költségeket.
(MTI)
