Egy kormány által támogatott vizsgálat megállapította, szinte minden tekintetben a kínai Sinopharm-oltás nyújtja a legalacsonyabb védelmet – írja a Telex a kormányzati támogatással készült HUN-VE vizsgálat harmadik része alapján. A tanulmány a rangos Frontiers in Immunology című szaklapban jelent meg még július 22-én, a szerzők között Müller Cecília és Kásler Miklós is megtalálható.
Érdekes módon a kormány nem verte nagydobra e kutatás megállapításait, pedig a HUN-VE 3 a tavaly őszi járványhullám alatti vakcinahatékonyságot vizsgálta az akkor domináns delta variáns ellen. Ennek alapján teljesített a a legrosszabbul a kínai vakcina. Kiderült az is, hogy mára alapvető fontosságú emlékeztető oltásként adva is sokkal kevésbé válik be a Sinopharm, mint a többi, amelyet még Magyarországon használnak.
A kutatás a két és a három oltás eredményességét vizsgálta a tavaly őszi deltahullámban a megfertőződés, a kórházba kerülés és a halálozás megelőzése, illetve a védőhatás időbeli tartóssága szempontjából. Mindezt úgy állapították meg, hogy az oltottak megbetegedési, kórházba kerülési és halálozási adatait összevetették egy oltatlan kontrollcsoport hasonló adataival. A vizsgálatban több mint nyolcmillió 18-100 éves résztvevő adatait elemezték. Fontos, hogy az eredményeknél statisztikai módszerekkel korrigálták a nemből, életkorból, alapbetegségekből és az oltás időpontjából adódó eltéréseket is.
Az idősek esetében különösen rossz számokat produkált a Sinopharm: a 65 év felettieknél a Pfizer-BioNTech oltásából adott emlékeztető adag 88-93 százalékra tornászta fel a fertőzés elleni védettséget (attól függően, hogy mi volt az alapoltás), a Moderna vakcinája pedig 92-96 százalékra, míg a Janssené 73-86 százalékra. Azoknál viszont, akik a Sinopharm vakcinájából kaptak emlékeztető oltást, a védettség csak 27-75 százalékos volt.
A kórházba kerülés elleni védettség szempontjából is nagy különbségek voltak az egyes vakcinák teljesítménye között: a Pfizer-BioNTech a 65 év felettiek körében 77 (a 65 év alattiaknál 83) százalékos, a Moderna 84 (85), a Szputnyik V 78 (90), az AstraZeneca 74 (76), ugyanakkor Sinopharm 46 (54), végül a Janssen 26 (43) százalékos védettséget adott az alapoltás után 120 napon belül.
Végül pedig a halálozás elleni védelem, ami a vakcinák fő funkciója, így alakult: Pfizer-BioNTech: a 65 év felettiek körében 82 (65 év alatt 87), Moderna: 93 (78), Szputnyik V: 86 (89), AstraZeneca: 85 (90), viszont Sinopharm: 59 (67), Janssen: 54 (60) százalék az alapimmunizálás után közvetlenül. Az emlékeztető oltás ezt megemelte, a legtöbb vakcina esetében 100 százalék közeli védettséget produkált. Kivéve megint csak a Sinopharmot: a 65 év alatt még rendben volt ez is, de 65 év felett már csak 55-87 százalékra emelte a védettséget.
– A HUN-VE 3 vizsgálat demonstrálta, hogy a vakcinahatékonyság minden vakcinatípus és minden vizsgált kimenetel esetében csökkent a deltahullám során, és megerősítette az emlékeztető oltások kiemelkedő hasznát az mRNS-vakcinákkal vagy a Janssen oltásával – írják a szerzők a tanulmány eleji összefoglalóban, kihagyva a felsorolásból a Sinopharm vakcináját. Később még hozzáteszik: „Vizsgálatunk kimutatta, hogy a Sinopharm emlékeztető oltása után kisebb mértékben javult a vakcina korrigált hatékonysága a SARS–CoV–2-fertőzés és a Covid–19-hez kapcsolódó kórházi kezelés és halálozás ellen mind a fiatalabb, mind az idősebb korcsoportokban.”
Mindez azért is érdekes, mert független szakértők már akkor, az akkoriban elérhető információk alapján is olyan alternatív javaslatot tettek, amely kerülte volna a Sinopharm-emlékeztető alkalmazását legalább az időseknél és a nagy kockázatúaknál, de az állásfoglalásukra még csak nem is reagáltak a hivatalos szervek. Sőt, a hivatalos magyar ajánlás a Pfizer–BioNTech- és Moderna-alapoltások után szinte az elsőként választandó lehetőségnek a Sinopharm-vakcinát adta meg.
