A Liget-projektet felügyelő Városliget Zrt.-nél mostanra az egymilliárd forint feletti beszerzések és építési beruházások összértéke is átlépte a 100 milliárdot, ha pedig a nagyobb tervezési és egyéb építési szolgáltatásokat is beleszámoljuk, akkor már a 120 milliárdot közelítik a cég eddigi megrendelései – számolt be róla a G7.hu.
A gazdasági portál szerint ebben ráadásul az eddigi legdrágább, szintén a projekthez tartozó építkezés, a 33 milliárdos Pannon Park még benne sincs, mivel azt nem a Városliget Zrt., hanem a Fővárosi Állat- és Növénykert finanszírozza. Mindent összevetve tehát már vastagon 150 milliárd felett jár a projekt. A brutális összeg nagy hányada pedig egy elég jól körülhatárolt üzleti körhöz került: alig négy-öt kormányközeli vállalat gazdagodott belőle.
Bár a Néprajzi Múzeum és a Magyar
Zene Háza még nem készült el, korábban írtak róla, hogy ezeket a projekteket
sok értelme már nem lenne félbehagyni, és csütörtökön a fővárosi közgyűlés is
úgy döntött, hogy a futó beruházásokat nem akasztja meg. Azaz ezek a kiadások
már egész biztosan hozzáadhatók a végső számlához.
Ezekhez a hatalmas beruházásokhoz képest akkor is aprópénznek tűnik a többi nagyobb fejlesztés jelentős része, ha azért becsúszott egy közel 10 milliárdos megrendelés a T-Systemsnek, és épül egy mélygarázs is két részletben 8 milliárdból a Városliget szélén. (A félmilliárd forint feletti építési beruházásokat és eszközbeszerzéseket a G7 egy táblázatban szedte össze).
Ebben nincsenek benne a kisebb
projektek, pedig azokból is akadt szép számmal. Ráadásul, furcsa módon ezek
költségei egy helyre koncentrálódnak: néhány millió, esetleg pár százezer
forinttal a 300 milliós közbeszerzési értékhatár alá. Szintén nincsenek benne a
táblázatban az építési beruházásokhoz kapcsolódó előkészítések és egyéb
szolgáltatások, pedig ezek között is akadt szép számmal félmilliárd forintot
meghaladó. A nagyobb projektek tervezése például kivétel nélkül ilyen volt.
Érdekes, hogy az egyedüliként kizárólag külföldi cég által tervezett Magyar Zene Házánál volt ez a legolcsóbb, miközben az egyelőre csak tervezőasztalon létező épület a közelmúltban díjat is nyert. A japán iroda 740 millióért végezte el a munkát. Ezzel szemben a Néprajzi Múzeumot közel 1,9 milliárdért, a végül valószínűleg meg sem valósuló Nemzeti Galériát pedig 2,68 milliárdért tervezték. Igaz, utóbbi munkában szintén volt távol-keleti vállalat: a tervek magyar-japán koprodukcióban valósultak meg.
Talán az elköltött összegnél is
érdekesebb azonban, hogy a pénz mennyire tendenciózusan ugyanazokat a
kormányközeli szereplőket találta meg. A legnagyobb nyertes a Magyar Építő Zrt.
lett, amely a 20 milliárdos Magyar Zene Házát egyedül, a 26 milliárdos Néprajzi
Múzeumot pedig egy konzorcium tagjaként építi. A vállalat 2017-ig Mészáros
Lőrinc barátjának és állandó üzlettársának, a Duna Aszfaltot is birtokló Szíjj
Lászlónak a tulajdonában volt, bő két éve azonban a társaságot megvette a
szintén kormányközeli Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. Az a két cég,
amelyek külön-külön is nyertek el megbízásokat a Liget-projektben. A WHB a
nyolcmilliárdos mélygarázst építi, az Épkar pedig az Olof Palme-házat újította
fel 3,6 milliárd forintért, míg a Komáromi Csillagerőd rekonstrukcióján együtt
dolgozott a két cég. A két társaság (illetve a közös tulajdonukban álló Magyar
Építő Zrt.) így összesen 62,3 milliárd forintnyi Liget-projektes megbízásban
kapott szerepet.
Az eddig a teljes Liget-projektre
elköltött pénz 40 százalékát végső soron behúzó két vállalat pedig egyaránt
köthető Orbán Viktor családjához, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez,
Tiborcz Istvánhoz.
A 80 százalékban Paár Attila (egy
a Borkai-ügyben is előkerült győri vállalkozó) tulajdonában lévő WHB volt az a
cég, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István
közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Az Épkar Zrt.
pedig a Szeivolt családé, akikről a Heti Válasz korábban azt írta, hogy ifjabb
Szeivolt István, valamint felesége, Titanilla Orbán Ráhel és Tiborcz István
esküvőjén is ott lehetett.
Nem csak ez a két kormányközeli
cég kaszált azonban eddig hatalmasat a Liget-projekten. A már emlegetett 33
milliárdos Pannon Parkot például részben a Market Zrt. építi, amely a sokszor
csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István érdekeltsége. De
ez a cég ásta ki a Néprajzi Múzeum munkagödrét is 2,5 milliárdért.
Annak a Néprajzi Múzeumnak, aminek az építését elnyerő konzorcium Magyar Építők melletti másik tagja a Záév, a miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek a cége.
Mindent összevetve ehhez a néhány céghez és az őket birtokló vállalkozókhoz vándorolt a Liget-projektes megbízások durván 70 százaléka, több mint 100 milliárd forint. Rajtuk kívül csak két, a közbeszerzéseken általában is jól szereplő nemzetközi csoport, a Strabag és a Colas Altera tudott nagyobb munkákat behúzni.
Mindez azt jelenti, hogy az említett szereplőkön kívül a nagyobb, félmilliárd feletti projektekből mindenki másnak (beleértve a tervezőirodákat is, amelyek közül néhány szintén gyakran feltűnik állami beszerzéseken) mindössze 20 milliárd forintnyi megbízás jutott. Harmadannyi, mint a WHB-Épkar kettősnek. Ha az Átlátszó által összegyűjtött kisebb fejlesztéseket és egyéb megbízásokat is belevesszük, akkor ez valahol 24-25 milliárd között lehet, de ebben már a Városliget Zrt. működéséhez szükséges beszerzések is benne vannak.
