A Youtube videómegosztón a mai napig látható a felvétel, amelyen a Lőrinci és Zagyvaszántó között állt cementgyár bontását örökítették meg a munkálatokat végző cég emberei. A leomló falakból sötétszürke, sűrű por száll fel, és a széliránynak megfelelően teríti be a környéket.
A
cement- és azbesztcsőgyártás 1971-ben indult Lőrinci selypi városrészében, az
állami üzem a rendszerváltás után is működött tovább, felszámolására csak azt
követően került sor, hogy egy uniós rendelet 2005-ben betiltotta az
azbeszttartalmú termékek előállítását. A gyár bontása során a környezetvédelmi
előírásokat nem vették túl komolyan, így az épületből jelentős mennyiségű
azbeszt szabadult a levegőbe. Hogy mennyire volt szakszerűtlen a bontás, csak
20–30 év múlva derül ki, Lőrinci és Zagyvaszántó múltja mindenesetre nem sok
jót ígér. Kiugróan magas ugyanis az azbeszt okozta mellhártyarák előfordulása
azok körében, akik a még működő cementgyár közelében éltek egykoron.
Az ügyet nyolc súlyos betegséggel küzdő környékbeli 2014-ben jogi útra terelte, azt szerették volna elérni, hogy az állam vállalja a felelősséget a szennyezésért. Keresetüket első- és másodfokon elutasították, a Kúria azonban február elején hatályon kívül helyezte a döntéseket, és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot. A pert elindító nyolc ember közül ma már senki sincs életben.
Új eljárás indul az azbesztperben | Magyar Hang
Öt év pereskedés - első és másodfokú elutasítások - után hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet és új eljárás lefolytatását írta elő a Kúria.
Elpusztíthatatlan: foglalja egyetlen szóba az azbeszt hatását nevének görög eredete. A szálas szerkezetű magnézium-szilikát nagy szakítószilárdságú, kiváló hőszigetelő, nem ég, és még a lúgnak és a savnak is ellenáll, így az építőipar legszebb álmát váltja valóra. A XIX. század második felétől már széles körben alkalmazott azbeszt karrierje a második világháborút követően ívelt fel igazán. Felhasználták cementbe keverve, csövek burkolásához, tetőfedéshez, tűzvédelmi burkolatokhoz, hőszigeteléshez, elektromos szigeteléshez, és még az autóiparban is jó hasznát vették. Káros hatásairól már a XIX. század végén tudhattak, Angliában 1931-ben törvényben mondták ki az anyag veszélyességét, gyártását a 70–80-as évektől kezdve számos országban fokozatosan korlátozták, Magyarország az Európai Unióba való belépést követően, 2005-ben tiltotta be végleg az azbeszttartalmú termékek forgalmazását.
A
veszély azonban ezzel még nem múlt el, hiszen bár világszerte nagy összegeket
áldoznak az eltüntetésére, a lassan ölő mérget a mai napig a tüdőnkben hordozzuk.
Amíg kötött formában van, addig az azbeszt ártalmatlan, amint azonban hosszúkás
kristályai a levegőbe, onnan pedig az emberi tüdőbe kerülnek,
visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el. Mélyen beágyazódnak a
légzőszerv szöveteibe, ahol betokozódnak. Mivel nevükhöz méltón
elpusztíthatatlanok, a szervezet képtelen a felemésztésükre, az állandósult
gyulladás hosszú távon kóros elváltozáshoz vezet.
Az
azbeszt okozta betegségek lappangási ideje akár 20–30 év is lehet, és mire
felfedezik, már nincs remény a gyógyulásra. A legsúlyosabb esetben a
kristályszálak a mellhártyában rosszindulatú daganatot okoznak, mezotelióma
alakul ki, amely előre nem jelezhető, viszszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan,
a diagnózist követő 1–1,5 éven belül halálhoz vezet. Az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában évente 30 ezren halnak meg az
azbeszt okozta megbetegedésekben.
– A tudományos kutatások már régen igazolták az azbeszt rákkeltő hatását, amikor Magyarországon még mindig felhasználták az anyagot – mondta el a Magyar Hangnak Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. – Két csoportot különböztethetünk meg: az erős kötésű azbesztcementet, más néven eternitet, és a gyenge kötésű szórt azbesztet. Utóbbi jelenti a nagyobb veszélyt, hiszen csaknem 90 százalékban tartalmaz azbesztet, ami az anyag öregedésének révén már akár a legkisebb behatásra is a levegőbe kerülhet. Mivel a panelházak nem lakás céljára szolgáló helyiségeit sok esetben szórt azbeszttel szigetelték, a súlyosan szennyező anyag a mai napig rengeteg ember egészségét veszélyezteti egyes településeken, például Tatabányán.
Betiltaná 2021-től az Európai Parlament az egyszer használatos műanyagtermékeket | Magyar Hang
Az Európai Parlament ezen túlmenően előírná, hogy a dohánytermékekből származó szemetet 2025-ig felére, 2030-ra pedig 80 százalékkal kell csökkenteni..
A lényegesen elterjedtebb eternit az ivóvíz- és szennyvízcsövektől kezdve a tetőfedésre használt paláig számtalan helyen megtalálható. A törvényi előírások szerint bontás esetén ezeket a megfelelő módon el kell távolítani, vigyázva rá, ne sérüljenek, hiszen az azbeszt akkor okoz gondot, ha kiszabadulva a levegőbe kerül – a gyakorlatban azonban alig foglalkozik bárki is a szabályozással. Amikor egy-egy ügy reflektorfénybe kerül, mint például a Petőfi Csarnok bontása a Városligetben, kiderül, hogy a munkálatok teljesen szabálytalanul zajlanak, de ezekben az esetekben sem történik semmi.
A
Ligetvédők 2017 augusztusában független szakértővel vizsgáltatták meg a Petőfi
Csarnok bontásából származó hulladékot. Kiderült, a Liget-projekt keretében
eltüntetett épület helyét a vastagon borító törmelék között azbesztcementből
készült anyagok is elfordultak. S bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma
akkori válaszában kijelentette, hogy a terület nem jelent egészségügyi
kockázatot, a „maximális biztonság és a kérdés megnyugtató rendezése érdekében”
mégis egy szakcéghez fordultak a hulladék elszállítása érdekében, addig is
ideiglenesen letakarták az azbesztcementet.
– Magyarországon több százmillió négyzetméter azbeszttartalmú tetőfelület készült – árulta el Simon Gábor. – Jó részüket lecserélték az elmúlt évtizedek során. Érdekes lenne megnézni, hogy összesen mennyit adtak le a hivatalos azbesztátvevő helyeken. Vélhetően a töredékét. Személyes tapasztalat, hogy az építési vállalkozóknak fogalma sincs róla, hol lehet leadni a veszélyes hulladékot, így azt legtöbbször a konténerek aljára szórják, és a többi törmelékkel együtt szállítják el. Hiába a szigorú törvényi szabályozás, a gyakorlatban mindenki úgy szabadul meg az azbeszttől, ahogy tud. Teljesen magára hagyták ezt a területet itthon, ám a mai napig több mint százmillió négyzetméternyi azbesztes tetőfelület lehet az országban, amelyről folyamatosan kopnak le az azbesztszálak, valamint bontják országszerte szabálytalanul.
Egyre visszataszítóbb az Emmi azbeszt miatt elhagyott épülete | Magyar Hang
Nincs egészségügyi veszély – üzente a minisztérium, majd rohamtempóban kiköltöztette a dolgozóit az V. kerületi épületből, amely közel egy éve üresen áll, egyre elkeserítőbb képet mutatva.
– Még mindig nagyon sokan élnek azbeszttel szennyezett környezetben – tette hozzá Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítő Szövetség korábbi elnöke. – 2005-ben indult egy állami program, amely nagyobb vidéki városok és Budapest épületeinek azbesztmentesítését célozta, azóta azonban nincs állami finanszírozási pályázat, amelynek segítségével a főként az ország nyugati részében található lakótelepek támogatást szerezhetnének az azbeszt szakszerű eltávolítására. Az ingatlanok tulajdonosaitól nem lehet elvárni, hogy saját költségükön szabaduljanak meg az anyagtól. Egy panelháznál ráadásul nem elég, ha néhány lakó elvégezteti az azbesztmentesítést, a teljes épületet kell megtisztítani: vagy minden tulajdonos részt vállal belőle, vagy semmi értelme, mert az azbeszt nem nézi, kinek a lakása, továbbszáll.
Borsody Gábor a selypi azbesztgyárra visszatérve elmondta, egy állami azbesztmentesítési pályázat jelentőségét épp Lőrinci példáján mérhetjük fel. A városban nemcsak az üzem okozott gondot, hanem az is, hogy a helyiek, anélkül, hogy tisztában lettek volna a veszéllyel, hazavitték a gyárból a megmaradt, azbeszttel teli törmeléket, és beépítették a padlástérbe hőszigetelésnek, vagy a belekeverték az udvari kocsibeálló betonjába. Becslések szerint kétezer érintett ház lehet Selyp, Lőrinci környékén.
– Többek közt az ilyen helyzetek miatt is elengedhetetlennek tűnik az állam szerepvállalása – hangsúlyozta Borsody Gábor. – De nem szeretném, ha politikai színezetet kapna a probléma. A kormányok változhatnak, de az azbeszt itt marad velünk, folyamatosan romló állapotban, ha csak nem veszi végre valaki komolyan, és nem tesz a szennyezés ellen.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/9. számában jelent meg, 2019. március 1-jén.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/9. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
