Bejrúti Hezbollah-állásokat bombázott szerda hajnalban az izraeli légierő, így torolva meg az Irán felől érkező keddi rakétatámadást, melyet Teherán a Hezbollah és a Hamasz vezetőinek korábbi likvidálása miatt indított. Folytatódik tehát a véres adok-kapok a Jeruzsálem és Teherán között zajló proxyháborúban, amelynek színtere ezúttal Libanon. Az izraeli védelmi erők (IDF) katonái szerda délelőtt már be is léptek Libanon területére, és pár száz méterre a határtól összecsaptak a Hezbollah fegyvereseivel, a siíta félkatonai szervezet pedig szerdán száz rakétát lőtt izraeli területekre.
Az egyre fokozódó harc ugyanakkor Jeruzsálem és a teljes Közel-Kelet biztonságát is veszélyezteti – ráadásul nem éri el a deklarált izraeli célt, vagyis a terrorszervezetek megsemmisítését. Erre figyelmeztet a Magyar Hang által megszólaltatott két szakértő, N. Rózsa Erzsébet és Tálas Péter. Megszólalóink némileg eltérően látták az összecsapások jelentőségét, abban azonban egyetértenek, hogy a Teherán által támogatott fegyveres iszlamistákat csak meggyengíteni lehet, eltüntetni nem.
Irán elrettenteni akar, nem Izraellel harcolni
Az Izraelre kilőtt mintegy 180 iráni rakéta csak figyelmeztető csapás volt Teherán részéről, mellyel Hasszán Naszrallah Hezbollah-vezér és az iráni érdekeltségek elleni támadásokat bosszulták meg – mondta lapunknak N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Mint fogalmazott, „számoltak azzal, hogy valódi károkat nem tudnak okozni. A cél inkább az volt, hogy felrázzák a világot, de főleg az Izraellel szövetséges Egyesült Államokat: ideje leállítani a most már Libanont is bombáztató Netanjahut.” Az mindenesetre valódi aggodalmakra utal, hogy Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfőbb vezetőjét biztonságos helyre szállították a Reuters értesülései szerint.
N. Rózsa Erzsébet úgy látja, Teherán valójában nem akar és kapacitás hiányában nem is tudna regionális háborúba bonyolódni Jeruzsálemmel, igaz, amerikai támogatás nélkül szerinte erre az IDF sem lenne képes. Benjamin Netanjahu kormánya épp ezért most mindent megtesz, hogy Washingtont is belesodorja egy Teherán elleni háborúba, az Egyesült Államok azonban minden, Izraellel baráti gesztus mellett is folyamatosan jelzi, támogatása csak a védelemre vonatkozik, hadműveletekre, expanzióra nem – tette hozzá a szakértő.
Nyilatkozónk azt is kétli, hogy az IDF valóban képes lenne a Teherán által támogatott Hezbollah és Hamász megsemmisítésére. A terrorszervezeteket ugyan lefejezhetik, megritkíthatják, teljesen megszüntetni azonban nem tudják. A rájuk mért csapások viszont N. Rózsa Erzsébet szerint annyi civil áldozattal, olyan mérhetetlen károkozással járnak(a Hamász felügyelte palesztin hatóságok szerint augusztus végéig több mint 40 ezren haltak meg a Gázát érő csapásokban), hogy az mindenképp növelni fogja a félkatonai csoportok társadalmi támogatását. „Irán pedig egyértelműen segíti ezeket a fegyvereseket. A rajtuk keresztül vívott proxyháborúval – hangsúlyozom, nem nyílt háborúval – Izraelt próbálja elrettenteni egy nyugati segítséggel kivitelezett teheráni kormánybuktatás ötletétől” – mondta. Tegyük hozzá, 2023 októberében éppen a Hamász indította el a megtorlás gépezetét, az Izrael ellen indított brutális, több mint 1400 halálos áldozattal járó terrortámadással.
A túlélésért küzd Netanjahu, de sietnie kell
Netanjahu kormánya most versenyt fut az idővel: a lehető leggyorsabban kell megtörniük a Hezbollahot, mielőtt a libanoni hadművelet tényleg egy regionális háborúig fajulna. Másrészt, az izraeli szavazók is csak addig adnak időt és esélyt a kabinetnek, amíg az látható eredményeket ér el a terrorszervezetekkel szemben folytatott harcban. „A kabinetre óriási társadalmi nyomás nehezedik, hogy minél előbb kiszabadítsák a Gázában túszként tartott izraelieket, és újra biztonságossá tegyék a a libanoni határ menti területet, ahonnan 100 ezer lakost kellett korábban evakuálniuk. Netanjahuék tehát érdekeltek a mérsékelt eszkalációban” – így értékelte a helyzetet a Magyar Hangnak Tálas Péter nemzetbiztonsági szakértő.
Nincs azonban garancia arra, hogy ez az új, libanoni misszió ne váljon elhúzódó állóháborúvá, ami az izraeli védelmi erőket is kimerítené. Jelenleg nemcsak Gázába, de Dél-Libanonba is páncélos, gyalogos dandárokat küldenek, miközben a légi erejük a Bejrút külvárosaiban megbújó Hezbollah-állásokat támadja, miközben a kétfrontos háború mellett még az anyaország védelmét is biztosítaniuk kell.
Mindez együtt sem lesz elég ahhoz, hogy az IDF megsemmisítse a Hamászt vagy a Hezbollahot – mutat rá Tálas Péter is –, hiszen mindkét szervezet mélyen beépült a palesztin és libanoni állam szövetébe, vagy akár eggyé is vált azokkal: sokkal többet jelentenek néhány terroristánál. Az IDF azonban elérheti, hogy legyengítse ellenségeit, és idáig ez a legtöbb, amit a terrorellenes harcokkal elértek. A biztonságpolitikai szakértő szerint Amerika továbbra is kitart legfőbb közel-keleti szövetsége mellett – legfeljebb bírálja majd Izraelt a túlkapások miatt. Ez azonban nem sokat segít a bombázással sújtott Libanonon, amely tehetetlenül viseli a hivatalosan a Hezbollahnak címzett bombák pusztítását: a harcok fellángolása óta becslések szerint egymillió libanoni menekült el otthonából. A halálos áldozatok száma a libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint már meghaladta az ezret; a Szabad Európa azt írja, a halottak negyede nő és gyermek.
