Magyarországon, méghozzá Nyíregyházán építi fel első európai akkugyárát a kínai Sunwoda – jelentette be csütörtök délelőtt Szijjártó Péter. A projekt hatalmas, összesen 580 milliárdos. Mindez a külügyminiszter szerint több ezer munkahelyet hoz majd létre, és kizárólag szürkevizet használ majd. Az ellenzéki pártok nem ennyire optimisták: Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő pénteki, nyíregyházi sajtótájékoztatóján arról beszélt: „akkumulátorgyarmattá” teszik Magyarországot. A Magyar Hangnak azt is elmondta: miközben a kormány sorra jelenti be akkumulátorgyárak létesítését, még azt sem lehet tudni, hány ilyen, víz-és energiaigényes létesítményt bír el egyáltalán az ország, hiszen erről nem készült semmilyen felmérés. Nyíregyháza fideszes polgármestere cikkünk megjelenéséig nem nyilatkozott arról, mióta tudott a beruházás tervéről, és miért állította kész helyzet elé a lakosságot.
A világ tíz legnagyobb elektromos akkugyártója közé tartozó kínai Sunwoda felépíti első európai gyárát is, méghozzá Nyíregyházán. Az első ütem 93 milliárdos, ami aztán a többi szakasszal együtt 580 milliárdos beruházássá fog kiteljesedni. Ez az idei évben bejelentett eddig legnagyobb beruházás és több ezer munkahelyet fog létrehozni – ezt Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter közölte csütörtökön Nyíregyházán. Szijjártó Péter kiemelte azt is, hogy a Sunwoda az elérhető legmodernebb technikát hozza Magyarországra. A teljes vízigényének 90 százalékát tisztított szennyvízből fogja biztosítani és pusztán kommunális célokra – kézmosás, ivás, zuhanyzás – fognak ivóvíz minőségű vizet felhasználni. Építenek egy külön szennyvízkezelőt, napelemparkot és a magyar környezetvédelmi szabályokhoz képest többletkötelezettséget is vállalnak magukra nézve.
Schmuck Erzsébet (LMP) országgyűlési képviselő szerint viszont nincs alapja a kormányzati optimizmusnak. A képviselő pénteken tartott sajtótájékoztatót Nyíregyháza belvárosában, Babosi György (Momentum) nyíregyházi országgyűlési képviselővel közösen, a Demokratikus Koalíció aktivistái körében. Az LMP augusztus 3-án, csütörtökön utcafórumot is tart a témában. Schmuck Erzsébet „megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a nyíregyházi lakosok csütörtökön a médiából értesültek az akkumulátorgyár érkezéséről, így azt gyakorlatilag tényként közölték velük, amikor már megköttetett a megállapodás a kormány és a befektető között. Szerinte elfogadhatatlan az is, hogy a gyár létesítése nem úgy történik, hogy már előtte környezeti hatásvizsgálatot végeznének, vizsgálnák a gyár vízigényét és azt, hogy milyen intézkedések szükségesek a környezeti hatások csökkentésére.
A beruházás bejelentéskor Nyíregyháza polgármestere, Kovács Ferenc (Fidesz) arról beszélt: a beruházó cég kiemelt figyelmet fordít az energiatudatosságra és a környezetvédelemre, és már csatlakozott az önkormányzat erre vonatkozó monitoring rendszeréhez – ami nyilvánvalóvá teszi, hogy már a bejelentés előtt történtek egyeztetések az önkormányzattal. Nyíregyháza polgármesterét e-mailben kereste meg a Magyar Hang, de cikkünk megjelenéséig nem nyilatkozott arról, mióta tudott a beruházás tervéről, és miért csak akkor tájékoztatta erről a helyi lakosságot, amikor a miniszter már eldöntött tényként jelentette be a beruházás létrejöttét.
„Nincs is szürkevíz-stratégiája a kormánynak”
Schmuck Erzsébet a sajtótájékoztató után a Magyar Hangnak azt mondta: Nyíregyháza önkormányzatának, ahol fideszes többségű a képviselőtestület, és kormánypárti a polgármester is, már korábban tudnia kellett a tervről, és úgy látja: a kormány taktikai okból hallgat a tervezett új akkumulátorgyárakról, hogy aztán kész tényként „nyomja le az emberek torkán” ezeket a beruházásokat.
Schmuck Erzsébet nem tartja meggyőzőnek a beruházó cégnek azt az ígéretét, hogy nyolcvan százalékban úgynevezett szürkevíz – az enyhén szennyezett szennyvíz, például a fürdővíz tartozik ide – felhasználásával biztosítaná a gyár vízigényét. A képviselő szerint nem valószínű, hogy rendelkezésre áll annyi szürkevíz, amennyi a gyár üzemeléséhez szükséges, és a későbbiekben a gyár által elhasznált nagy mennyiségű szürkevíz is hiányozhat a vízgazdálkodásból, hiszen az nem kizárólag az ipari tevékenység során hasznosítható. A képviselő utalt arra is: Kelet-Magyarország északi része vízhiányos, a Magyar Tudományos Akadémia kutatása szerint a talajvízszint is lecsökkent.
Schmuck Erzsébet szerint a gyárak környezetterhelésével kapcsolatos összes állítás csak „porhintés” a kormányzat részéről. – Nincs is szürkevíz-stratégiája a kormánynak, ahogyan a Nemzeti Akkumulátor Ipari stratégiához sem készült környezetvédelmi vizsgálat. Nem ismerjük az ország teherbíró képességét – mondta. Hozzátette: az akkumulátorgyárak pontos energiaigénye sem ismert. Ennek ellenére szerinte nincs semmi biztosíték arra, hogy a kormány nem fogja újabb és újabb akkumulátorgyárak létesítését bejelenteni. Elmondása szerint Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke sem kap választ arra a kérdésre, hogy valóban tervben van-e Pécs környékén is egy akkumulátorgyár.
Schmuck Erzsébet elmondása szerint pártja írásbeli kérdéseket fog benyújtani a kormányzathoz, amelyekben többek között a tervezett üzem napi vízfogyasztásáról és várható energiaszükségletéről kérnek majd adatokat, és arról, felmérte-a kormányzat a leendő gyár munkaerőigényét. Jövő héten csütörtökön lakossági fórumot is tartanak Nyíregyházán. – A közvéleménykutatások szerint a lakosság kétharmada nem akar új akkumulátorgyárak környezetében élni. Ha a kormány nem veszi figyelembe a tiltakozásokat, az emberek az önkormányzati választásokon fogják elmondani a véleményüket erről a kérdésről – mondta a politikus.
„Az emberek bizalma megingott a hatóságokban is”
– Garanciát várunk a városházától arra, hogy húsz-harminc év múlva is használható, iható vizünk lesz – mondta a sajtótájékoztatón Babosi György. A momentumos politikus az ellenzéki összefogás színeiben jutott be a testületbe. A képviselő szerint a közelmúltban történt üzemi balesetek után nem csoda, hogy „az emberek bizalma megingott, el is szállt a nyomás alatt lévő hatóságokkal szemben”. – Szeretnénk, ha a helyi munkaerő elsőbbséget élvezne a vendégmunkásokkal szemben, és az önkormányzat a bérlakáshelyzet javításával foglalkozzon, valamint azzal, hogy tartsák be és tartassák be a környezetvédelmi szabályokat – mondta Babosi. Azt is hozzátette: szeretnék átolvasni a céggel kötendő szerződést, akár titoktartás mellett is.
A képviselő szerint a városháza óriási hibát követett el azzal, hogy nem kérdezte meg a nyíregyházi lakosokat, sőt, nem nem is tájékoztatta őket, hogy folyik ilyen tárgyalás. A Magyar Hangnak később azt mondta: még ha üzleti titok miatt nem is árulták volna el, ki a beruházó, általánosságban lett volna lehetőség a lakosság megkérdezésére.
Mint elmondta: a beruházásról már június folyamán terjedtek értesülések, de a polgármester csak fél nappal a bejelentés előtt osztotta meg a hírt a képviselőtestülettel. Babosi szerint a városvezetés egy hónapja már biztosan tudhatott a beruházásról – ekkor utalt Szijjártó Péter arra, hogy újabb akkumulátorgyár fog érkezni az országba. De szerinte általánosságban már egy éve meg lehetett volna kérdezni a nyíregyházi lakosokat erről a kérdésről, hiszen ekkor már elkezdtek szaporodni az országban az akkumulátorgyárak, és látszott, hogy az érintett lakosságot megosztja a kérdés. És elmondása szerint ekkor már azt is lehetett sejteni, hogy Nyíregyháza sem marad akkumulátorgyár nélkül, hiszen az önkormányzat nagy területeket vásárolt meg ipari park céljaira.
Babosi György emlékeztetett: nem először éri a képviselőtestületet és a várost hasonló meglepetés. Az előző gyár érkezéséről – amely nem akkumulátorokat, csak ehhez szükséges akkumulátor takaró-tartólemezeket gyárt – onnan értesült, hogy átnézte a zöldhatóság honlapját, ahol hirdetményben jelent meg, hogy a beruházó benyújtotta az engedélykérelmet.
Mint elmondta: a polgármester úgy tájékoztatta őket, hogy a Sunwoda ősszel fogja benyújtani az engedélykérelmeket, ezután pedig 30 napja lesz a hatóságnak arra, hogy elbírálja ezt, és a képviselőnek „nincs kétsége afelől”, hogy jóváhagyják ezeket. – Szeretnénk valamilyen úton-módon megkérdezni erről a lakosságot, de nem a helyi népszavazás útját fogjuk követni, ez már Debrecenben sem volt sikeres (mert nem engedélyezte őket a választási bizottság – a szerk.). Az azonban mindenképpen fontos, hogy ebben a kérdésben világosan lássunk – mondta az ellenzéki képviselő.
