Nyáron, Ferenc pápa budapesti látogatása előtt a Vatikán több találkozón arra próbálta rábírni magyar kormányzati tárgyalópartnereit, hogy Magyarország vásárolja meg a pápai állam részesedését egy problémás budapesti ingatlanprojektben: a Szabadság téri Tőzsdepalotában – írta meg a The Pillar nevű katolikus oknyomozó portál kedden, név nélkül nyilatkozó vatikáni tisztségviselőkre hivatkozva.
Az ingatlan a magyar főváros egyik emblematikus épülete, és többen ismerik korábbi MTV-székházként, mint Tőzsdepalotaként. A legtöbbek emlékezetébe 2006-ban vésődött be, amikor a feldühödött tüntetők megostromolták és elfoglalták.
Az egykori Tőzsdepalotát a Tippin Corporation 2006 januárjában vásárolta meg a magyar államtól 4,5 milliárd forintért. A kanadai vállalkozás úgy tervezte, hogy a Szabadság térre néző oldalon üzletek lesznek és kávéház, az emeleteken egy boutique hotel és wellness központ, valamint elegáns irodák, míg legfelül kétszintes luxus lakásokat alakítanak ki, amelyeknek a teraszáról a budai hegyekre, a Parlament épületére és a Dunára nyílik majd kilátás. A pesti belvárosban sétálók tudhatják, hogy a tervek az ötlet szintjén maradtak, az épület ma is olyan állapotban van, ahogy a közmédia hagyta azt 2009-es kiköltözésekor.
A Tőzsdepalota-projektbe a pápai állam lírai nevű pénzintézete, a Vallási Művek Intézete (Istituto per le Opere di Religione, röviden: IOR), avagy ahogy a köznyelv hívja: a vatikáni bank vásárolta be magát 2013-ban résztulajdonosként – néhány héttel XVI. Benedek pápa lemondása előtt. A vatikáni bank 41 milliót eurót ígért befektetni abba a máltai befektetési alapba, amelynek többek között a projekt felpörgetése is szerepelt az üzleti céljai között. Ám Ferenc pápa megválasztását követően felülvizsgálták a vatikáni bank befektetési politikáját. Ennek következtében pedig az addig a 41 millió euróból elutalt 17 millión felüli 24 millió eurót visszatartották, ami egy máig tartó jogi hercehurcába torkollott, amelynek részeként tavaly a bíróság lefoglalta a vatikáni bank 30 millió eurót érő vagyontárgyait.
Ezt a problémás, részben ki sem fizetett tulajdonrészt próbálták a vatikáni tisztségviselők a magyar állammal idén nyáron, néhány héttel Ferenc pápa budapesti villámlátogatása előtt folytatott tárgyalásaik során értékesíteni a kormánynak. A megbeszéléseknek a pápalátogatás előttre időzítéséről az azt megszellőztető The Pillar a Pápai Államtitkársághoz (lényegében a vatikáni kormány) közel álló forrása sejtelemesen úgy nyilatkozott, hogy az időzítés „nem éppen szándékos és nem éppen véletlenszerű” volt. A forrás azt is megsúgta a lapnak, hogy sok közös téma volt abban az időben a Vatikán és Magyarország között, ennek az egyik, kisebb témája volt a Tőzsdepalotában meglévő befektetés felajánlása a magyar kormány számára.
A The Pillar forrása azt is elárulta, hogy Ferenc pápa és a magyar közjogi méltóságok szeptember 12-i budapesti, a Hősök terén lebonyolított pápai szentmise előtti találkozóján a Tőzsdepalota kérdése nem került szóba. Ezt támasztja alá, hogy lapunk, a Magyar Hang is tudósított arról a sajtótájékoztatóról, melyet a Szentatya a budapesti és felvidéki látogatása után a kíséretében vele utazó újságírók számára tartott a repülőgépen, a visszaúton. Itt szóba kerültek a pápa és Orbán Viktor, valamint Áder János találkozójának témái is, Ferenc pápa ezek között nem említett a vatikáni bankkal kapcsolatos kérdést. (Olvassa el exkluzív beszámolónkat a pápai különgépről ezen a linken!)
A Vatikán Tőzsdepalotát érintő ajánlatát a már idézett katolikus portál szerint a magyar állam „udvariasan fogadta”, ugyanakkor a lap vatikáni bankhoz közeli forrásától úgy értesült, hogy a Vatikán nem kapott hivatalos választ az Orbán-kormánytól a javaslatra. „Ez továbbra is nyitott lehetőség – mondta a forrás –, még semmi sem eldöntött.”
Ezt erősítették meg a Magyar Hang magyar egyházi forrásai is, akik egyrészt megerősítették az ajánlat tényét, ugyanakkor azt mondták, hogy nagyobb a valószínűsége, hogy végül nem jön létre az üzlet, mert a magyar fél nem szeretne egy ennyire problémás, peresített üzletben részt venni, még akkor sem, ha Budapest egyik ikonikus épületéről van szó. Lapunk forrásai szerint azért nem történt meg a magyar kormány részéről egyértelmű elutasítása a Tőzsdepalota-ajánlatnak, „mert mégiscsak a Vatikánról, a pápai államról van szó”, de az nem vetődött fel magyar részről, hogy komolyan elgondolkodjanak azon.
Lapunk kérdéseket küldött a Szentszék sajtóirodájának, valamint a budapesti apostoli nunciusnak (lényegében a Vatikán Budapesten akkreditált „nagykövetének”), Michael Blume érseknek, azt tudakolva, hogy hol tartanak a Szabadság téri volt MTV-székház kapcsán a tárgyalások, illetve, hogy kivel tárgyaltak magyar részről. Amint válaszolnak, tájékoztatjuk olvasóinkat.
Frissítés. Michael Blume érsek, a Vatikán Budapesten akkreditált apostoli nunciusa szűkszavúan úgy reagált lapunknak a The Pillar állításaira vonatkozó kérdéseire, hogy „nincs tudomásom ilyen tárgyalásokról, amelybe a Szentszék Magyarországon belevonódott volna”.
