Balatoni szezon: a magyarok egy hét helyett inkább hétvégén nyaralnak a tónál

Balatoni szezon: a magyarok egy hét helyett inkább hétvégén nyaralnak a tónál

Fürdőzők a Balatonban Siófoknál 2023. június 14-én. (MTI/Vasvári Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kedvezőtlen júniusi időjárás és a gazdasági válság is aggodalmat keltett számos balatoni szállásadó és vendéglátó körében. A hétköznapi tapasztalatok szerint is sok Balaton-parti településen kevesebben vannak, mint a korábbi években, főleg hétköznapokon. Az adatok alapján összességében nincs történelmi krízisben a balatoni turizmus, de bizonyos területeken csökkenhet a kereslet, és ez nagyon változó mértékben érintheti a szereplőket.

Nagy figyelmet kapott a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, Flesch Tamás nyilatkozata, amely szerint a szövetségükhöz tartozó balatoni szállodák – a szállodák hetven százaléka tagja a szövetségnek – 30-40 százalékos visszaesést tapasztaltak a szezon elején. A Magyar Turisztikai Ügynökség is reagált a nyilatkozatra, a szervezet elmondása szerint mindössze 2 százalékkal kevesebb szállásfoglalást regisztráltak a Balatonon – ez az adat az év első hat hónapjára vonatkozott, és tartalmazta a magánszálláshelyek, például apartmanok és kiadó szobák adatait is, így az ügynökség szerint teljes képet ad a helyzetről. Hangsúlyozták: jó szezonra számítanak a Balatonnál. 

A Magyar Hang pénteken megjelenő számában balatoni riportban számolunk be arról, hogy mit tapasztaltunk a tónál, és mit mondanak a szezonról azok a vendéglátók és szállásadók, akik a Magyar Hangnak nyilatkoztak. Általános tapasztalat, hogy a fogyasztók óvatosabban költik a pénzüket, és hogy a balatoni turizmus képe nagyon változékony: van, akinek jobban és van, akinek a vártnál sokkal rosszabbul alakult a szezon. 

Flesch Tamás a Magyar Hangnak azt mondta: sajnálja a nyilatkozatát követő konfliktust a médiában, ő csak azokat az adatokat osztotta meg, amelyeket a szövetséghez tartozó szálláshelyek visszajelzései alapján megismert. Szerinte szinte biztos, hogy a tavalyinál rosszabb nyári szezonra kell készülni a Balatonon, mert bár júliusra erősödött a forgalom, a szövetséghez tartozó szállodákban ekkor is elmaradtak a számok a tavalyitól, elmondása szerint 20-25 százalékkal, miközben az ország többi részében, ha ha gyengébb is a forgalom, de nem ilyen mértékben. – Gyengébbek a hétköznapok, sok vendég vélhetően az egy hetes vagy tíz napos nyaralások helyett dönt egy hosszabb vagy rövidebb hétvége mellett – mondja Flesch Tamás. A szakember szerint tudomásul kell venni, hogy vannak rosszabb és jobb szezonok: ezt nem tartja presztízskérdésnek, azt viszont annál inkább, hogy a balatoni turizmus megtalálja a fejlődés útját közép- és hosszútávon, és minőségi szolgáltatást nyújtson, amelyért a látogatóknak megéri lemondani akár a külföldi nyaralásról is.

Jó szolgáltatással könnyebb talpon maradni?

A szálláshelyeken kívül a vendéglátóhelyeknek is szembe kell nézni azzal, hogy a vendégek óvatosabban költekeznek a gazdasági helyzet miatt, ezt azonban nem minden egység érzi meg egyformán: – Vegyes a kép: van olyan balatoni vendéglátóhely, amelynek nagyon jó szezonja van, és olyan is, amelynek rosszabb a szezonja a tavalyinál, vagy rosszabb annál, amire tavasszal számított – mondja Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Az szerinte is egyértelmű, hogy a gazdasági helyzet miatti óvatosság sokakat arra késztet, hogy kevesebbet fogyasszanak. 

A hozzá érkező visszajelzések alapján a Budapesthez közelebb eső Balaton-parti településeken nagyobb forgalomnak örülhetnek a vendéglátósok, így a forgalom csökkenését inkább a fővárostól távolabbi pontokon, például Badacsonyban észlelik. – Több olyan, országos hírű étterem van a Balatonon, amely most is teltházzal üzemel. Van, ahová foglalás nélkül be sem lehet ülni. Ugyanakkor most hívott fel egy séf, hogy egy badacsonyi étteremben felmondtak neki, mert nem volt elég vendég – hozott egy példát az elnök. Felhívta a figyelmet: sok más vendéglátóhely is hasonló ördögi körbe kerülhet, hiszen a munkaerőt májusban szokták lekötni a szezonálisan működő balatoni vendéglátóhelyek, amikor még nem tudják, milyen lesz az idő és a forgalom. De ha a vártnál kisebb forgalom miatt elküldik az alkalmazottakat, később nehezebben tudnak majd reagálni az esetleg növekvő keresletre, és ezzel vendégeket veszíthetnek – a vendéglátás e tekintetben mindig is rulett volt Kovács László szerint. 

Szerinte az ár-érték aránynak is nagy szerepe van abban, hogy melyik vendéglátóhely mennyire tud talpon maradni, és úgy véli: az üzleti modell problémáját is jelezheti, ha egy vendéglátóhely feltűnően rosszul teljesít az idei szezonban. – A kisebb forgalom minőségi szelekcióhoz vezet –vélekedett Kovács. Véleménye szerint a vendéglátósoknak minimum 20-30 százalékos áremelést kellett végrehajtani idén a túlélés érdekében, de a költségek növekedése akár az 50 százalékos emelést is indokolta volna. Tapasztalatai szerint a „vérbeli vendéglátósok” óvatosan emeltek, az indokoltnál alacsonyabb mértékben, hogy ne veszítsék el a vendégeiket. Ő is kiemelte: a júniusi rossz időjárás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy számos vendéglátóhely a vártnál kisebb forgalommal üzemelt, de felhívta a figyelmet: a tavalyi szezon is bizonytalanul indult, és végül „szenzációsan” zárult az év.

A várakozások nem jeleznek komoly krízist

A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetség (VIMOSZ) és a Magyar Turisztikai Szövetség megbízásából a GKI Gazdaságkutató Zrt. minden hónapban elkészíti a Turisztikai Konjuktúra Indexet (TKI) Ez egy kérdőíves felmérésen alapuló kutatás, amely minden hónapban a szállásadók, a vendéglátóipari vállalkozások és az egyéb turisztikai vállalkozások helyzetértékelése alapján a turisztikai szektor gazdasági helyzetének várható alakulásáról ad információt. 

Az úgynevezett TKI index 2023. júniusában +1 ponton állt egy -100 és +100 közötti skálán, ami azt jelenti, hogy az ágazat szereplői helyzetüket összességében, országosan stagnálás közelinek érzékelik. Kéthavi csökkenés után az index értéke 3 ponttal emelkedett júniusban, bár így is 5 ponttal alatta marad az egy évvel ezelőtti értékének. A szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban nőtt az index, míg az egyéb turisztikai szektorban kis mértékben csökkent a kutatás szerint.

A nyugat-dunántúli régióban, ahol a Balaton is található, a szereplők várakozásai a negatív tartományban voltak júniusban, a szállásadók esetében -6, a vendéglátók esetében -5 ponton állt az index, csak az egyéb turisztikai szektorok esetében volt +3.

A GKI az EU számára is készít konjunktúrakutatást ugyanezzel a módszertannal. Ebből az derül ki, hogy a szolgáltató szektor indexénél (-10 pont), és a nemzetgazdasági átlagnál (-22 pont) még mindig lényegesen kedvezőbbek a turisztikai szektor várakozásai, vagyis jelen pillanatban egy kevésbé problematikus szektor a turizmus. A tanulmány szerint úgy tűnik, hogy a turisztikai szektor teljesítménye összességében továbbra is enyhén javuló lesz.

Címkék: turizmus, balaton