Több száz fős „tanárballagással” hívták fel a figyelmet az oktatás problémáira 34 egyházi iskola tanárai kedden este Budapesten. A tiltakozók ballagási énekeket énekelve vonultak a Deák Ferenc térről a Szent István Bazilikához. A tüntetők nem csak a pedagógusbérek rendezéséért álltak ki, hanem az oktatás reformjáért, például a Nemzeti Alaptanterv megreformálásáért és a szabad tankönyvválasztásért.
Egyházi iskolák tanárai szerveztek „Tanárballagást” kedd délután öt órára a Deák térre, ahonnan átvonultak a Szent István-bazilikához. Szimbolikusan a pályaelhagyás problémáján keresztül szeretnék felhívni a figyelmet a közoktatás egészének tarthatatlan állapotára, ezért a ballagásokon megszokott végzős diákokat ezen az eseményen felváltották a pályájukat már elhagyó vagy egyelőre a pályán maradó tanárok, akiket az öregdiákok és szülők búcsúztattak el.
Az utóbbi időben már sok hasonló élőláncos vagy vonulós tanár-diáktüntetés volt, de a mostani esemény jelentőségét az adta, hogy az egyházi iskolák tanárai első alkalommal szerveztek ilyen nagyszabású eseményt.
A kezdés előtt néhány százan gyülekeztek a Deák téri templom előtt, a szervezők kérésének megfelelően alkalomhoz illő, elegáns ruhában jött a résztvevők többsége. Nem sokkal öt óra után a tanárok – ismert ballagási dalokat énekelve – elindultak. Hármas sorokban sétáltak, miközben diákjaik a tér több pontján sorfalat álltak nekik.
Az esemény nagy rendőri jelenlét mellett zajlott, idővel ezresre duzzadt a tömeg. A ballagó tanárok egy szál virágot kaptak a bazilika előtt, és az ilyenkor megszokott tarisznyával vonultak. A tarisznyán a keresztnevük, a tanított tantárgyuk és a pályakezdésük éve szerepelt.
Elindult az egyházi iskolák tanárai által szervezett „tanárballagás”, 2022. november 8-án. (Fotó: R. Kiss Kornélia/Magyar Hang)
Lapunk tudósítójának beszámolója szerint a budapesti Szent István teret megtöltötték az egyházi iskolák tiltakozó pedagógusai. 34 egyházi fenntartású intézmény 300 pedagógusa csatlakozott a szervezők szerint, sok vidéki iskolából is érkeztek tanárok és támogatók is csatlakoztak a menethez a szervezők elmondása szerint.
Értelmetlen felülről túlszabályozni a pedagógusok munkáját
– A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra teheti naggyá – emlékeztetett Klebelsberg Kunó mondatára Posta István, a tiltakozást szervező egyik pedagógus, majd a demonstrálók elénekelték a Szózatot.
Posta István megköszönte, hogy rengeteg állami intézmény pedagógusai jelezték a támogatásukat, már csak azért is, mert az egyházi iskolák nagyobb szabadságot és biztonságot jelentenek az ott tanító tanároknak, mint az állami intézmények. Köszönte a részvételt a pályakezdőknek, a pedagógus hallgatóknak, a szülőknek, a női pedagógusoknak, akik a pedagógus társadalom többségét alkotják, a férfi pedagógusoknak, akik szerinte „a legdühösebbek mostanában”, és házastársaiknak, akik támogatják őket annak ellenére, hogy a hivatás megbecsültsége csekély.
Tóth Noémi történelem és francia szakos pályakezdő tanár arról beszélt, hogy a tanárok nem csak tanítanak, hanem fontos nevelő munkát is végeznek, minden mondatuknak és gesztusuknak jelentősége van, ezért is szeretné, ha több energiája lenne a diákjaira. Mint elmondta: két éve diplomázott, és rögtön osztályfőnök lett, most pedig három helyen dolgozik, „hogy összejöjjön egy tisztességes fizetés”.
Kocsisné Farkas Réka szülőként az állami és egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokért szólalt fel. Elmondása szerint négy gyermeke jár Budapest különböző intézményeibe, és úgy látja: értelmetlen felülről túlszabályozni a pedagógusok munkáját, és megtagadni tőlük a szakmai döntésekben a mozgásteret. A tananyag mennyiségére pedig igaz szerinte, hogy „a kevesebb több”. Arról is beszélt: a pedagógusnak is élnie kell, el kell tartani gyermekeit, szüksége van a megbecsültségre és az önállóságra. Kitért arra is: bár sokan vádolják a pedagógusokat most azzal, hogy hőzöngenek és lázadoznak, akik ismerik őket, tudják, hogy ez nincs így. – Nélkületek kevesebbek lennénk, és már kevesebbek is vagyunk – emlékeztetett a pályaelhagyókra, és arra: azért is demonstrálnak ma, hogy ne hagyják őket egyedül.
A „csóró tanárt” néha kisegítik a barátai
Mikesy András, az esemény egy másik szervezője arról beszélt: néha kicsit bántja, hogy sokan úgy gondolják, a tanárok keveset dolgoznak, hogy ebben az országban nem mindenki pedagóguspárti, hogy a közoktatással minimális mértékben foglalkoznak, ha esetleg marad rá forrás, és az is, hogy pedagógustársai küszködnek és elhagyják a pályát. Bántja az is, hogy barátai, „mint csóró tanárt” kisegítik, meghívják erre-arra. És fáj neki, amikor a diákja arra a kérdésre, miszerint nem lenne-e a tanár, azt válaszolja: „nem vagyok lúzer”, és szeretné a reál érdeklődésű diákjának jó szívvel ajánlani a tanári pályát. És bántja az is, ha pártpolitizálással vádolják, vagy azzal, hogy egyházi iskola tanáraként megvette a politika.
– Úgy szeretném, ha értem is úgy küzdenének, mint a fűtéskompenzációért. Szeretném, ha felelős döntéshozóink között lenne olyan, akit a fiatalok oktatása éjszaka nem hagy aludni. Úgy szeretném, ha a törzsi logika kevésbé lenne fontos, mint a gyermek és az ország. Úgy szeretném, ha a jövő Magyarországát nem vasbetonba öntenék, hanem gyermekeink fejébe és szívébe. Úgy szeretném, ha az igazi befektetés nem a cég és a gyár lenne, hanem az ember – mondta.
A bazilika előtt felolvasták állásfoglalásukat, amelyben öt pontban szedték össze a legfontosabb követeléseiket, ezek az alábbiak:
• Új nemzeti oktatási stratégiát!
• Gyerekbarát oktatást!
• Autonómiát!
• Vonzó pedagógus-életpályát, értékálló és igazságos bért!
• Megbecsülést a pedagógusoknak!
A pedagógus bejelentette azt is: szerdától egy online felületen aláírással lehet támogatni és további gondolatokkal kiegészíteni a demonstrálók öt pontját. Az ívet az egyházi fenntartókhoz fogják eljuttatni, és párbeszédet kezdeményeznek velük a pedagógusok helyzetéről.
Mi a cél a magyar oktatással?
Lakatos Máté, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium egyik tanára, egyben az esemény szervezője a Magyar Hangnak azt mondta: a jövőt illetően bízik abban, hogy sokan imádkoznak az oktatásért, és abban is, hogy sok pedagógus támogatja a pontjaikat, valamint bízik az egyházi fenntartók segítségében is, hogy a pedagógusok ötleteit eljuttatják a kormányhoz.
Az egyházi iskolák tanárai által szervezett „tanárballagás” 2022. november 8-án (Fotó: R. Kiss Kornélia/Magyar Hang)
A változáshoz a tanár szerint szükség lenne a társadalom gondolkodásának formálására is. – Az alacsony pedagógusbérekkel, vagy akár a Nemzeti Alaptantervvel, az oktatási stratégiával nem csak a politikusoknak kellene foglalkozniuk. Ez mind tünet: arról szól, hogy mi, a magyar társadalom fontosnak tartjuk-e az oktatást. A legfontosabb az lenne, hogy a tanárok, az oktatáskutatók, oktatásirányítók leüljenek egymással, és beszéljenek arról, hogy egyáltalán mi a célunk a magyar oktatással. Van tizenkét évünk, amikor a nyár kivételével minden hétköznap nyolctól négyig iskolában vannak a gyerekek. Ez nagyon értékes időszak lehet. Kezdjünk el arról beszélgetni, hogy ez tényleg fontos-e nekünk, és hogy mit szeretnénk csinálni – mondta Lakatos Máté. A megmozdulásokkal elmondása szerint azt is szeretnék elérni, hogy a tanárok egymással és a szülőkkel beszéljenek a problémákról, és saját maguk jelöljenek ki célokat.
