Dobrev Klára: Ki kell mondani, hogy az alaptörvény illegitim

Dobrev Klára: Ki kell mondani, hogy az alaptörvény illegitim

Dobrev Klára (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Attól, hogy a mostani alkotmány alapján lehetne bármiféle kiegyezést kötni,  mindenkit óva intenék” – jelentette ki Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. A Spirit FM Harcosok Klubja műsorának előzeteséből az is kiderül, hogy az ellenzéki politikus szerint ez egy nagyon kemény menet lesz.

– Ne remegjen meg miniszterelnökként annak a keze, aki ezt végigviszi. Ki kell mondani, hogy az alaptörvény illegitim, azért, mert kizárólagos hatalomgyakorlásra épül” – szögezte le Dobrev. Mint hozzátette, minden ellenzéki párt egyetért abban, hogy új alkotmányra van szükség, nem alkotmány az, amelyet egy párt képviselői szavaznak meg, ugyanis véleménye szerint az alkotmánynak széles társadalmi egyeztetésen kell alapulnia.

Arra a kérdésre, ha feles többséggel akarnak alkotmányozni, az nem fog-e nagy társadalmi feszültséget szülni, Dobrev úgy reagált, hogy biztosan lesz feszültség. A Fidesz formailag szabályosan hozza meg a törvényeket, de tartalmilag nem – fogalmazott az európai parlamenti képviselő.  

„Önmagában a jogállamiság demokrácia és emberi jogok nélkül nem sokat ér. Még a fideszes alaptörvény is tartalmazza azt a mondatot, hogy ha úgy látják, hogy valaki kizárólagos hatalomgyakorlásra lép, akkor nem csak jog, hanem kötelesség is fellépni vele szemben”. Dobrev Klára szerint ezen már rég túl vagyunk.

„Nem azért kell rendet rakni sem alkotmányos, sem korrupciós értelemben, mert revansot akarunk, hanem azért, hogy soha többé nem fordulhasson ez elő” – jelentette ki, majd hozzátette, az alkotmányozásnak nem az a feladata, hogy megbüntesse a fideszeseket, hanem az, hogy az elkövetkezendő években egyetlen pártnak se forduljon meg a fejében az, hogy kialakítsa azt a rendszert, amit Orbán Viktor tett az elmúlt 10 évben. 

Mint megírtuk, az elmúlt hetekben egyre intenzívebb az ellenzéki oldalon az a gondolkodás, hogy egy esetleges 2022-es kormányváltás után kétharmados többség hiányában lehet-e kétharmados törvényeket módosítani és új alkotmányt írni. Róna Péter közgazdász, jogász szerint például meg kell alkotni egy szöveget, azt népszavazásra kell bocsátani – ehhez még nem kell kétharmad –, és ha a referendumon elfogadják, akkor életbe is léphet. Vörös Imre volt alkotmánybíró pedig azt vetette fel, hogy az Országgyűlésnek kellene átvennie az Alkotmánybíróság szerepét, így alaptörvény-ellenesnek tudnak kimondani jogszabályokat.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Ki lesz a nyerő? – Magyar Hang-ajánló

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom