A feszített munkatempó és a kapkodás szükségszerűen a minőség rovására megy – így fogalmazott lapunknak Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem immunológus professzora azzal kapcsolatban, hogy egyelőre nem adja ki az ideiglenes forgalomba hozatali engedélyt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az orosz Szputnyik vakcinára. A virológus beszélt arról is, hogy azoknál, akiknél a Sinopharm oltás után szinte semmi védettség nem fejlődött ki, mRNS alapú vakcinák két oltására lenne szükségük. Duda Ernő egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs olyan védőoltás, amely mindenkit képes teljesen megvédeni a betegségtől, a vírussal szemben azonban nincs jobb eszközünk.
– Az intézet szerint az ellenőröknek nem a Szputnyik V vakcina biztonságával vagy hatékonyságával volt problémája, hanem az üzemmel, ahol készül. Hogy látja: e mögött politikai vagy szakmai okok állnak?
– Oroszországban a molekuláris biológiai kutatás magas színvonalú, a biotechnológiai ipar viszont kezdetleges. A Szputnyik V vakcinát több helyen gyártják, eltérő körülmények között. Az igényeket messze nem tudják kielégíteni, annál is kevésbé, mert az óriási orosz piac mellett közel száz országba is szállítaniuk kellene – a politikai befolyás megerősítése céljából. A feszített munkatempó és a kapkodás szükségszerűen a minőség rovására megy, nem véletlen, hogy a brazil hatósági vizsgálat potenciálisan fertőző adenovírust is kimutatott a vakcinában. Ez ugyan nem jelent egészségügyi kockázatot, de lesújtó véleményt ad a minőségbiztosításról.
– Hogyan vélekedik a vektorvakcinákról, különösen a Szputnyikról?
– Egy vektorvakcinának olyan vírusra kell épülnie, amely nem okoz komoly megbetegedést és nem elterjedt az emberi populációban. Az ebola elleni védőoltások során kiderült, hogy a vektor vírus ellen esetleg korábban kialakult védettség rontja a vakcina hatását. Az AstraZeneca ezért egy majomvírust használ, a Szputnyik első oltása és a Janssen (J&J) egy ritka emberi adenovírust. Az AstraZenecánál egyértelműen kiderült, hogy ha az első oltás után hosszabb időt hagyunk a második oltás előtt – így lecsökkenhet a vektor ellen kialakuló immunitás – jobb eredményt lehet elérni. A Szputnyik V – kivételesen szellemes módon – a második oltásra másféle adenovírust használ. A Janssen, feltehetően marketing meggondolásból, egyetlen oltással beéri, bár ez nem ad nagyobb védettséget, mint a másik két vakcina első oltása. Tehát elmondhatjuk, hogy elméletileg a Szputnyik a legjobb vektor vakcina, feltéve, hogy kifogástalan minőségben kerül legyártásra.
– Eddig minden vakcináról érkezett negatív hír – mellékhatás, szennyeződés –, míg az orosz vakcina hatékonyságával kapcsolatban eddig nem merültek fel problémák. Erről mi a véleménye?
– Nálunk is, az EU-ban is számon tartanak minden mellékhatást. Bárki bejelentheti, ha bármilyen kóros hatást észlel. Ezeket szakértők kiértékelik és így kivételesen ritkán előforduló mellékhatásokra is fény derül, amelyek esetleg csak egyetlen embert érintenek egymillió beoltottból. Mert működik a nyilvánosság. A keleti vakcinák esetén ilyenről nincs ismeretem.
– Most sokan megoldást keresnek arra, hogy elfogadott vakcinával oltassák be magukat harmadik körben. Vannak, akik elérik az orvosuknál, hogy az egydózisú Janssent kapják meg. Ez mennyire lehet veszélyes?
– A vektor vakcinák első oltása 60-70, a kombinált 80 százalék feletti védettséget tud kialakítani kortól és egyéb tényezőktől függően. Ez azt jelenti, hogy azoknak az idős embereknek, akikben a két Sinopharm oltás után szinte semmi védettség nem fejlődött ki, egy Janssen oltás után 20-30 százaléka továbbra sem lesz immunis a vírussal szemben. Jó ideje hajtogatom, hogy nekik két oltásra lenne szükségük, lehetőleg a hatásosabb, mRNS alapú vakcinákkal, mint Pfizer–BioNTech vagy a Moderna.
Prof. dr. Duda Ernő virológus, immunológus Koronavírus - hitek, tények és kérdések címmel előadást tart (Forrás: Youtube)
– Ahhoz, hogy valakinek elismerjék a védettségét az EU-ban, azoknak két dózis kell valamely elfogadott típusból. A Szputnyikkal, illetve a Sinopharmmal oltottak mennyi idő után adathatják be maguknak biztonságosan a két dózis mRNS vakcinát?
– A Szputnyikot és a Sinopharmot nem lehet egy kalap alatt kezelni. A Sinopharm fiatalok oltására készült, 55 év felett egyre kevésbé működik. Ez lehetett tudni az első pillanattól kezdve, ez nem a Sinopharm különlegessége, az ilyen típusú vakcinákra ez jellemző. Mérések igazolták, hogy 70-80 évesek felénél semmi hatása nem volt. A Szputnyikot nem javasolták autoimmun, vagy daganatos betegek számára, de akiket beoltottak, azokban a vakcina működött.
Nem kritikus az oltások közötti időszak: egy vakcinát nem lehet túladagolni, legalábbis nem épeszű módon. Akár három hét után is adható, legfeljebb a láz, fejfájás, izomfájdalom előfordulása lehet gyakoribb. A Szputnyikkal oltottaknál viszont nem ajánlható az egy oltásos Janssen, mivel azonos a Szputnyik első oltásával, de számukra egy Moderna vagy Pfizer majdnem tökéletes biztonságot jelent.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nincs olyan védőoltás, amely mindenkit képes teljesen megvédeni a betegségtől. De nincs jobb eszközünk, mint a vakcina és bármilyen mellékhatást is kiderítenek róluk (véralvadás, szívizomgyulladás, stb.), ezeknek az esélye több százszor-ezerszer kisebb a vakcinálás, mint a természetes fertőzés esetén. A fertőzés nem csak ölni képes, de évekig elhúzódó, megnyomorító utóhatásokat is gyakran kivált, felnőtteknél éppúgy, mint az esetleg tünetmentesen megfertőzött gyermekeknél.
