Elismerte a kormány, hogy a 2013-ban bevezetett pedagógus életpálya modellnek komoly hibái vannak – derül ki az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021-2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiából, amelyet a Népszava ismertetett.
Az ellenzéki pártok mellett a szakszervezetk is évek óta kritizálják az életpályamodellt, de a kormány és a Fidesz–KDNP mindig lesöpörte a kritikákat, maximum annyit engedtek meg az utóbbi időben, hogy a béreket tényleg emelni kellene.
Közoktatás 2021–2022: egyre láthatóbbak a bajok
A tavalyi év szava a pedagógushiány volt. Nehéz eldönteni, mennyiben tekinti stratégiai ágazatnak a közoktatást a kormányzat.
Most a benyújtott dokumentumban az olvasható, hogy az Orbán-kormány célja, hogy 2028-ra a pedagógusok átlagbére elérje a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát, a bérfejlesztés eredményeként elért bérszínvonal megőrzése érdekében pedig az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalnának 2029-ig.
A kormány elismerte a dokumentumban, hogy a magyarországi pedagógusok keresete számottevően elmarad az európai átlagtól, átlagbérük 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU és az OECD országok esetében 80-90 százalék. Belátták továbbá, hogy az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban, illetve Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a törvény szerint meghatározott pedagógusbér és az átlagbér is.
Azt is elismerték, hogy „általában jelentős” szolgálati időre van szükség ahhoz, mire egy pedagógus eléri azt a fizetési fokozatot, amelyből meg is tud élni.
Alacsony kezdőbér, még rosszabb kilátások a pedagóguspályán
Aki diplomát szerez, és nem a közoktatásban helyezkedik el, 8-10 év múlva egy tanár bérének többszörösét keresheti. Éppen akkor nem nő a pedagógusok bére, amikor a jövőjüket kellene megalapozniuk.
A pedagógus-életpályamodell, és így a bérek fejlesztésére összesen 978,7 millió eurót, vagyis mintegy 400 milliárd forintot szánna a kormány EU-s támogatásból. A benyújtott program szerint kiemelt bért adnának a hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgozó pedagógusoknak. Maga a bérfejlesztés két részből, egy egységes és egy differenciált „bérösztönzésből” állna, utóbbihoz egy új teljesítményértékelést vezetnének be, ennek eredményeihez igazodva biztosítanák a „differenciált minőségi juttatást.” Egy a „hivatás presztízsét is jelző” pedagógus-igazolvány bevezetése is tervben van a hozzá kapcsolódó kedvezményrendszerrel, az adományozható pedagógus elismerések körének kibővítése, valamint a lakhatásuk elősegítése – különösen pályakezdők és pedagógus házaspárok számára – szolgálati lakások kialakításával.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint a kormány terve jó kiindulópont lehet, de a céldátumokat késeinek tartja, véleménye szerint a bérfejlesztés célkitűzéseit a mostani kormányzati ciklus végéig, vagyis 2026-ig kellene teljesíteni, és már első lépésként egy nagyobb arányú béremelést kell végrehajtani, különben „alig lesz valaki, aki ezen a pályán marad.” Már most is több mint tízezer tanár hiányzik a rendszerből, a helyzet évek óta csak romlik.
A tanév mérlege: elfogynak a tanárok
Üresen maradt Pintér Sándor és Csák János széke a Pedagógusok Szakszervezete tanévzáró beszélgetésén, ahol főleg arról volt szó, miért fogynak a magyar pedagógusok.
