Nem fogadja el a magyar kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő részét jogsértőnek talált ítéletét. Ezért a magyar kormány a strasbourgi testületnek az ügynevezett Nagykamarájához fordul – értesült a Hvg.hu.
Ez az az ügy, amelyben egy-egy görög és örmény nemzetiséghez tartozó személy 2014-es keresete alapján indult eljárás a magyar kormánnyal szemben a strasbourgi nemzetközi bíróságon. Mint arról korábban írtunk, az ügyben nem jogerősen elmarasztalták az országot. Ez az ügy folytatódik a magyar kormány fellebbezése következtében.
A magyar kormánynak ugyanis február 10-ig kellett nyilatkoznia, hogy elfogadja-e a döntést. És bár korábban kerestük az ügyben a Varga Judit által vezetett Igazságügyi Minisztériumot, de akkor nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Most a Hvg-nek írtak. Ebből derül ki, hogy nem fogadják el az ítéletet, és felülvizsgálatot kérnek.
A nemzetiségi választás lényege, hogy akik regisztrálják magukat a nemzetiségi választásra, pártlista helyett nemzetiségi listára szavaznak. Ezzel azonban hátrány éri őket – állapította meg a nemzetközi bíróság. Az egyik keresetet benyújtó, a görög nemzetiséghez tartozó Bakirdzi Kalliopé azt kifogásolta, hogy hátrány éri őt és a többi magyarországi nemzetiséghez tartozót, hiszen elveszítik a pártlistás szavazatukat, és nincsenek valódi választási helyzetben, amikor a nemzetiségi listára szavaznak.
Az uniós bíróság aggályosnak találta azt, hogy a nemzetiségi listákra szavazók pártlistára nem voksolhatnak. A bíróság azt is megállapította, hogy ha valaki nemzetiségi listára regisztrál, abban a pillanatban tudják, hogy kire adta szavazatát. Vagyis sérül a választása titkossága.
Jogkorlátozásnak tartják továbbá azt is, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11 kis létszáma miatt nem tud parlamenti képviselőt választani, mert a lélekszámuk olyan alacsony az országban.
