Tíz kérdés köré rendezett sorvezetőt tett közzé a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelyben röviden elmagyarázza, a testületet érintő, kedden elfogadott és azóta ki is hirdetett új törvény mit is jelent a gyakorlatban a köztestület jövőbeni működésére és tagjaira nézve.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Belügyminisztérium (BM) hétfőn közölte, a parlament kedden elfogadta, Novák Katalin köztársasági elnök pedig szerdán aláírta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében megszűnik az orvosok kötelező kamarai tagsága, az etikai eljárások pedig a köztestület etikai bizottságaitól a BM alá tartozó Etikai Tudományos Tanács nevű tanácsadó testülethez kerülnek. A döntés értelmében az orvosok kamarai tagsága a törvény szerdai kihirdetésétől számítva 30 napon belül automatikusan megszűnik, ha az az orvos nem nyilatkozik arról, hogy továbbra is tag kíván maradni. Megszűnő tagság esetén MOK köteles visszafizetni a tagdíj idei időarányos részét.
A MOK kérdezz-felelekje egyértelműsíti, milyen nyilatkozatot kell tennie azoknak az orvosoknak, akik tagok kívánnak maradni és hogy ezt miként juttathatják el a kamarának. Rögzítik azt is, hogy 2023. március 31-ig várják a nyilatkozatokat, ezt követően automatikusan megszűnik a tagság. Aki ezt követően csatlakozni kíván a szervezethez, annak kérnie kell felvételét.
Rögzítik azt is, mit veszít az, aki nem kamarai tag: egyebek között szakmai érdekközösséget és támogatást, orvosszakmai közös érdekképviseletet, lehetőséget arra, hogy az orvostársadalom belső konszenzusán alapuló, független etikai eljárások ítéljék meg az orvosok munkáját, pénzügyi hozzájárulást kötelező szintentartó tanfolyamhoz, külföldi gyakorlathoz, kamarai jogi tanácsadást, ügyvédi képviseletet.
„Szakmai cél ebben nincs, kizárólag politikai”
„A politikai kommunikációs ürügy, amelyet a jogszabály indoklásába is beírtak az, hogy a kamara ne fenyegethesse az orvosokat. Azon túl, hogy ilyen eset nem történt, így ez nyilvánvalóan valótlan vád, a törvénymódosítás nem magyarázza meg azt sem, hogy az alkalmazott eszköz (kötelező tagság eltörlése) hogyan szolgálná a fenti kommunikációban hangoztatott célt” – áll a tájékoztatásban, amely hangsúlyozza a MOK és a szervezet nyilvánossága is megmarad. „Az az elkötelezett több ezer orvos, amely kiharcolta a kórházi fertőzések nyilvánosságra hozását, eltörölte a hálapénzt, elérte az orvosok méltó béremelését és nemet mondott az erőltetett, a szakma előtt is titkolt egészségügyi átalakításokra, túl nagy erővel és társadalmi támogatottsággal bír. Ezt kell letörni, nehezíteni, ez a pártpolitikusok célja. Szakmai cél ebben nincs, kizárólag politikai” – közölték.
A kamara egyértelművé tette azt is, folytatják a korábban megkezdett nyomásgyakorlást – az önként vállalt túlmunka-szerződések felmondását, illetve az alapellátási ügyeleti szerződések alá nem írását –, mivel azt „a tagság kérte”.
„A kötelező kamarai tagság eltörlése semmiben sem változtatja meg a lélegeztetőgépen lévő magyar egészségügy problémáit, sem azt a tényt, hogy szakmai szempontokat nem vesz figyelembe a felelős kormányzat az átalakítás során” – áll az összefoglalóban.
