Hadházy Ákos: Ők sokkal jobban félnek

Hadházy Ákos az Európai Ügyészséghez való csatlakozás érdekében indított aláírásgyűjtés egyik standjánál (Fotó: Farkas Norbert)

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért kezdett aláírásgyűjtésbe Hadházy Ákos, az LMP korábbi társelnöke. A politikus egymillió érdeklődőt vett célba, így gyakorolva nyomást a kormányra, amely inkább lesöpörné a kérdést az asztalról. A független parlamenti képviselőt kérdeztük az ellenzék ügyeiről és a kormánymédia támadásairól is. A teljes interjú. – Számtalan aláírásgyűjtés, népszavazási kezdeményezés indult az utóbbi években, a Nolimpia-kampányon túl viszont egyik sem igazán mozgatta meg az embereket. Miből gondolja, hogy az Európai Ügyészség esetében ez másként lesz?

– Egyrészt már néhány nap után is látszik a hatalmas érdeklődés. Másrészt a siker attól függ, hogy eleget dolgozunk-e az ügyön, vagy sem. Az elmúlt években valóban egyetlen sok munkával járó akció volt, az olimpiaellenes aláírásgyűjtés. Viszont volt még három olyan eset, amikor a kormányra lehetett hatni. Ilyen volt a netadó, a tanárok tüntetéssorozata és a CEU-s tiltakozás.

Mindegyik esetben volt valamiféle következménye annak, amit az ellenzék és a nép tett. Fordítsuk meg az egészet: nem tudok olyan megmozdulásról, amikor valódi nyomásgyakorlás történt volna az ellenzék részéről, ám a kormány mégsem reagált. A felháborodás pedig ott van az emberekben. Hazugság, hogy ne érdekelné őket az uniós pénzekkel történő visszaélés. Két dolog viszont fáj nekem: az egyik, hogy Paks és a bérunió esetében nem történt valódi ellenzéki munka, valódi aláírásgyűjtés, pedig a cselekvésnek lett volna következménye. Mindegyik esetben a pártok, azaz az LMP és a Jobbik megelégedett azzal, hogy a témákat csak kommunikációs eszközként használják.

Herczeg Zoltán: Orbán Viktor ma már mindenre hajlandó - Magyar Hang

A divattervező szerint a kormány ahelyett, hogy szolgálna, ellenünk használja fel a hatalmát, és az ellenzék sem különb. A teljes interjú.

– Ha azonban nem sikerül összegyűjteni az egymillió aláírást, az a kormány számára jelenthet muníciót.

– Kockázat nélkül nincs nyereség. Ha bele sem fogunk, akkor tényleg nincs értelme az egésznek. Remélhetőleg elegen lesznek, akik átérzik ennek a súlyát. Már most rengeteg visszajelzést kapunk, és az aláírásgyűjtés beindult, egyelőre tehát nincs okunk panaszra. Elnézést is kell kérnünk azért, mert a roham miatt a rendszerünk olykor-olykor megbicsaklik.

– Lenne kézzelfogható eredménye annak, ha csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez? Ettől még a magyar ügyészségek és bíróságok nyomás alatt lehetnek, és ebben az esetben ítélet ugyanúgy nem fog születni. Ráadásul jönnek a közigazgatási bíróságok is, nem tudni, mire lehet számítani pár év múlva.

– Az ügyészség jelenleg valóban szabotálja a kormány számára kínos ügyek kivizsgálását. Nyilvánvaló példa Farkas Flórián esete. 2015-ben tettem feljelentést, azóta sincs gyanúsítottja az ügynek, miközben majdnem az összes szerződést ő írta alá. A bíróságok viszont még úgy-ahogy őrzik a függetlenségüket. Ők jelentik a magyar kormányzás Achilles-sarkát. Ezek a kínos ügyek büntetőügyek lesznek, amiket a közigazgatási bíróság nem tud blokkolni. Jelenleg még lehet arra számítani, hogy ha az ügyész vádat emel, egy magyar bíróság is tud objektíven ítélkezni. Más kérdés, hogy erős az igény a bíróságok befolyásolására.

A magyar kormány jelenleg egy gyenge érvvel próbálkozik, szuverenitáskérdést csinálna az egészből. Érdemes elgondolkodni azon, hogy 22 ország számára nem merült fel ilyen probléma, és egyedül Magyarország és Lengyelország említett ilyet. Azért is nevetséges ez, mert magyar bíróság fog végül dönteni. A magyar kormány nem bízik a magyar bíróságok munkájában?

Fejezetek a közvagyon lenyúlásának módszertanából - Magyar Hang

A lenyúlásnak az a legbiztonságosabb módja, ha törvényt alkotnak a lenyúlásra.

– Trócsányi László szerint viszont az Eurojustot (az Európai Unió ügynöksége, amely a bűnügyekben való nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködést koordinálja – a szerk.) – és az OLAF-ot (Európai Csalás Elleni Hivatal) fogja gyengíteni az Európai Ügyészség működése.

– Ez is valótlanság. Az OLAF ugyanúgy megmarad, miért gyengítené munkáját az ügyészség? Az OLAF kevés emberrel, de nagyon lelkiismeretes munkát végez. Ám amikor leteszi a dokumentumot az asztalra a gyanított szervezett csalásról, akkor csak ajánlást tehet. A Tiborcz–Elios-ügyben is ez volt a helyzet. A magyar ügyészség pedig dönthet úgy, hogy nem érdekli az egész, vagy csak alibi nyomozást végez.

– És nem fognak az emberek mégis csak legyinteni, hogy nálunk úgysincs semminek következménye? Vegyük csak az elmúlt hónapokból a Kósa- és Semjén-ügyet. Utóbbiról beszámolt a svéd sajtó is, de eredménye nálunk nem lett. Kósát még újra is választották a botrány után egyéniben, és csak a „csengeri örökösnőt” kapcsolták le.

– Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás látható eredményeket hozna. A magyar legfőbb ügyész a legfüggetlenebb állami tisztviselőnek nevezi magát, senki és semmi nem ellenőrizheti a munkáját. Egyetlen kellemetlenség a számára, amikor évente egyszer el kell jönnie a Parlamentbe meghallgatásra, és a fejére olvassák a bűneit. Sorolhatnám én is a példákat, hogyan kerülik ki a nyomozásokat. Vegyük csak a legutóbbit: két különböző járásban két különböző cég írta a szegénységellenes stratégiát, ám a két szöveg első 25 oldala szóról szóra megegyezett. Ennél nyilvánvalóbb példa a csalásra nincsen, mégsem lett semmi a „nyomozásból”. A hatóságok félrenéznek.

Kósa Lajos ügyében is számos információra bukkantam. A családja hatmillióért vett egy céget, amelybe 130 millió forintnyi vagyont fektettek. Ráadásul olyan embertől vették, aki kifejezetten jól járt a Kósa által beadott nyugdíjas-szövetkezeti törvényjavaslattal. Ebben az ügyben még nyomozgatnak. Nyilván létező folyamat, hogy egy idő után az emberek szemében kevésbé követhetővé válnak ezek az ügyek, éppen azért, mert olyan sok van belőlük. De ettől még nem hallgathatunk róluk, és minden esetben feljelentést kell tenni.

Nem akadályozhatták volna Hadházy Ákos aláírásgyűjtését - mondja a Magyar Hangnak nyilatkozó szakértő

A szekszárdi önkormányzat emberei egyszerűen elzavarták az aktivistákat. Vajon a nemzeti konzultációs standokkal is hasonlóan járnak majd el?

– Feljelentést tett az eltűnt repülési naplója ügyében is, amely tartalmáról a kormánymédia számolt be. Lett valami eredménye?

– Épp a napokban érdeklődtem, hogy áll az ügy, amit a – sajtóterméknek nem nevezhető – Borssal szemben indítottam. Nyilvánvaló, hogy náluk kell lennie a naplónak, de végül azt fogják mondani, hogy lezárták a nyomozást, nem született eredmény. Érdekes egyébként, hogy a talpnyaló sajtó több száz cikkben számol be arról a „luxushobbimról”, hogy 14 év alatt, állatorvosi jövedelmemből félretéve, többnyire 30-50 éves öreg kisgépekkel repülve letettem azokat a vizsgákat, amelyek egy hivatásos pilóta számára szükségesek. A luxust és a korrupciót viszont nem ezek a tanfolyamok jelentik, hanem az, amikor egy miniszterelnök rendszeresen elfogad óránként több millió forintba kerülő repülőutat olyan embertől, aki hülyére nyeri magát közbeszerzéseken. Attól tartok, hogy ezekről a repülésekről nem fog szó esni az agymosó újságokban.

[caption id="attachment_8082" align="aligncenter" width="1000"]

Fotó: Farkas Norbert[/caption]

– Kezdeményezéséhez a Jobbik mellett az LMP sem csatlakozott az interjú készítéséig. Ennyire nagy úr a sértettség?

– Félek attól, hogy ez is benne van. Az LMP viszont közben egy másik megoldásban gondolkozik, európai civil kezdeményezést tervez indítani azért, hogy az Európai Bizottság szankcionálja az ügyészséghez nem csatlakozó országokat. Rövidesen beadhatnak egy ilyen megoldási javaslatot, ez pedig más, mint a mi aláírásgyűjtésünk. Ebben az ügyben szerintem a magyar állampolgároknak kellene meggyőzniük a magyar kormányt, nem a külföldi állampolgárokra várni. De azért ez a kezdeményezés is érdemes lehet a támogatásra.

– Az ellenzék közben nemcsak hogy romokban van, de az utcai politizálást láthatóan átengedték az azt nevetség tárgyává tevő Gyurcsány Ferencnek. Nem kéne végre leszögezniük, hogy a DK-val nincs semmi együttműködés?

– Nagy kihívásnak tartom, hogy az ellenzéki pártok végre elkezdjenek a fontos ügyekkel, és nem egymással foglalkozni. Az ellenzék feladata most nyilván az, hogy a meglévő elégedetlenséget becsatornázza. Erre való a petíció, amit én csinálok, és erre valók a tüntetések is. Mindegyik akkor működik, ha nagyon sok ember összejön, és attól tartok, a korábbi miniszterelnök személye nem a legmegfelelőbb arra, hogy az ellenzékiek elégedetlenségét fókuszálni tudja. A jelenlegi pártstruktúrában ráadásul nem nagyon van meg a lehetősége annak, hogy ezt a garnitúrát le lehessen váltani. Amíg a mostani pártok elfogadják a kormány által diktált játékszabályokat, nehéz változást elérni.

Gyurcsány, lécci takarodj! - Magyar Hang

Teljesen mindegy, hogy tud-e róla, hogy használja a Fidesz, vagy csak bárgyún sodródik az árral. Ezzel elsősorban az országnak árt.

– A taktikai szavazástól ódzkodók szerint ráadásul az egész végül arra futott ki, hogy lelkesebb fiatal politikusokat nyomasztottak azzal: lépjenek vissza a DK-s veteránok javára.

– Nehéz feladványt jelentett a választások lebonyolítása, és az ellenzék ezt nem tudta megoldani. Nyilván én is részese voltam ennek, de hiszem, hogy az általam javasolt megoldás hasznosabb lett volna. Együtt kellett volna működnünk, nem összeborulva, hanem elfogadva, hogy egy párt egyedül nem tudja megoldani a helyzetet. A pártok ebből nem kértek, az egymás közti kommunikáció csapnivaló volt.

Sokan most már valamiféle válságra várnak, hogy az majd megoldja helyettük a problémákat. Válság lesz, és hamarabb kezdődik, mint gondolnánk: a felfüggesztett EU-s pénzek hiánya pillanatokon belül hatalmas gondot okozhat, emiatt nagyon is nyugtalan a kormány. De helytelen lenne erre játszani. Az Európai Ügyészség kikényszerítése egyébként e válság elkerülését is szolgálja. Viszont ajánlom az ellenzéki kollégáknak megfontolásra: egy válság nem jelenti az automatikus győzelmet a választáson, ha nem foglalkozunk a játékszabályokkal. Az oroszoknál sem megy a gazdaság, Putyin mégis fenntartja hatalmát.

– Nem érdemes az európai közösségre sem várni, mint láthatjuk. A Sargentini-jelentés elfogadása után már kezdenek visszatáncolni: Kurz nem záratná ki Orbánékat a Néppártból, annak nincs is ilyen szándéka, és nyilván a hetes cikkelyes eljárásból sem lesz hosszú távon semmi.

– Azért nem vagyok olyan biztos benne, hogy a Néppártból való kizárás nem reális opció. És az hagyján, hogy az Európai Unió mit lép, ha a magyar ellenzékiek sem merik megszavazni a jelentést, félve, hogy a kormánysajtóban hazaárulónak nevezik majd őket. Volt is egy erősebb kirohanásom az LMP ellen, mert annyira felháborított, hogy nem szavazták meg. Arra hivatkoztak, hogy ez sértő lehet a kormánypárti szavazók számára, de inkább attól tartottak, hogy majd őket is lejáratják a kormánypropaganda lapjaiban.

A Jobbik sem szavazta meg, nyilvánvalóan ugyanezen szempontoktól hajtva. De a kormány nem is Sargentinitől fél, hanem attól, hogy a rendszerszintű csalást alátámasztó, betonbiztos bizonyítékok miatt felfüggesztik az EU-s pénzek kifizetését. Ez pedig úgy tűnik, már meg is kezdődött.

A Sargentini-jelentés után: itt az ideje cselekedni - Magyar Hang

Ne tűrjük az önkényt. Ne féljünk, de ne is gyűlölködjünk. Csináljuk meg végre azt a jogállamot, amelyet 28 évvel ezelőtt elképzeltünk.

– Közben a kormánysajtó továbbra sem száll ki a magánéletéből. Nemrég ön épp arról tett közzé videót, hogy engedély nélkül bementek a kertjébe, miután egy kormányközeli vállalkozó megvette az ikerházban a szomszédos ingatlant. Miből gondolja, hogy kormányközeli?

– A tulajdoni viszonyok erről árulkodtak. A céghálóban láthatjuk, hogy egy kedvezményezetti kör részéről van szó. De nem szeretném megnevezni őket, már csak azért sem, mert közben már tovább is adták. A választás előtt megfenyegettek, hogy a szomszédba majd bűnözőket telepítenek. Meg is jelent három különös figura, akik azt mondták, ők az új albérlők. Ezt igazolni viszont már nem akarták. Emiatt lecseréltük a kertünk ajtaján a zárat, persze az új kulcsot elküldtük a budai luxusnegyedben székelő kft. címére. Mint utólag kiderült, a NER-lovag rögtön tovább is adta szomszédom romos házrészét egy kollégájának, de a kertkapunk kulcsát „elfelejtette” neki elküldeni.

A dezinformációs diktatúra élcsapata ebből kreált az aláírásgyűjtés napjára egy 50-es éveket idéző lejárató cikket olyan címmel, hogy én „terrorizálom az új szomszédomat is”. Adtam az új albérlőnek kulcsot, erre a TV2 stábja szabályosan berontott a kertünkbe, és ott filmezte a házamat és a családomat. Nem is tudom, hogyan gondolták ezt. Pedig az alkotmányba bele is írták, hogy fokozottabb védelem illeti a politikusok magánéletét. Erre hivatkozva is fogom kezdeményezni az eljárást.

Szél Bernadett: Az LMP nem viselkedhet így - Magyar Hang

„Az etikai bizottság döntései után csak azt tudom tenni, hogy szolidaritást vállalok.” Exkluzív interjú.

– Azzal, hogy elköltöznek, nem beismeri, hogy a hatalommal szemben tehetetlen az ember?

– Nem, és nem is nagyon örülök, hogy erről a történetről beszélnem kell. De nem szabad tőlük félni, ők egyébként is sokkal jobban félnek. Nem távozom az országból, sem a városból, de még az utcában is csak néhány házzal költözünk odébb. Az jár most majd rosszul, aki borsos áron megvásárolta ezt a rossz állapotú házrészt teljesen feleslegesen, csak azért, hogy a családomat zaklathassa.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 20. számában jelent meg, 2018. szeptember 28-án. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még a 20. számban? Itt megnézheti.