Hiába állítja az Állami Számvevőszék, hogy a közösségi médiában elköltött összegek szerintük nem számítanak bele a kampányköltésekbe, a TASZ szerint ez egyáltalán nincs így. Hiszen kampánynak számít minden olyan tevékenység, ami alkalmas a választói akarat befolyásolására, annak pedig van egy plafonja, hogy erre mennyi pénzt lehet felhasználni. A kérdés azért aktuális, mert hamarosan választások lesznek, a Facebookon és a különféle felületeken pedig súlyos milliók mennek el a jelöltek hirdetésére. Az ellenzék azt látja problémának, hogy a kormánypártoknak sokkal több pénzük van erre.
Nemcsak a mindennapi élet velejárója ma már a Facebook és eleve a közösségi média, hanem a politika és különösen a politikai kampány egyik igen fontos eszköze. Emlékezetes a korábbi borsodi időközi választás, ahol bár egy jelölt összesen 5 millió forintot költhet a kampányára, a fideszes Koncz Zsófia csak Facebook-oldalán több mint 5,6 millió forint értékben hirdetett. A költések szabályszerűségét ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) azonban azt közölte, hogy a közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatók be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé.
Horváth Bálint, az állami szerv szóvivője a Magyar Hang megkeresésére most azt hangsúlyozta, hogy az ÁSZ a kampánypénzek ellenőrzése során csak a jelöltek és jelölő szervezetek által közzétett pénzügyi elszámolásokban szereplő adatokat és az azokat alátámasztó számviteli bizonylatokat értékelheti. Olyan kifizetéseket nem ellenőrizhet, amelyeket a jelölt az elszámolásában nem jelenít meg, és mivel az ÁSZ nem hatóság, nyomozati jogosultsága nincs.
A szóvivő arra is kitért, hogy a választási törvény nem nevesíti a kampányeszközök között a közösségi médiában közzétett hirdetéseket. Politikai hirdetést sajtótermékekben lehet közzétenni a törvény szerint, de a közösségi médiafelületek a médiatörvény szerint nem minősülnek sajtóterméknek, „így a közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatók be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé”. Horváth Bálint arra is felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ több mint egy évvel ezelőtt felhívta a figyelmet erre a kérdésre egy elemzésében, amely nyilvánosan elérhető, arra azonban a szóvivő elmondása szerint egyetlen párt, vagy közéleti témákban megnyilvánuló civil szervezet képviselője sem reagált.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint viszont téved az Állami Számvevőszék abban, hogy a közösségi médiában közzétett hirdetések ne esnének a kampányköltség-plafon hatálya alá. – A kampányköltségek átláthatóságáról szóló törvény szerint a költségplafon a jelölt, jelölő szervezet összes, választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásra vonatkozik. A választási eljárási törvény pedig azt is meghatározza, hogy mi a kampánytevékenység: bármiféle kampányeszköz felhasználása választói akarat befolyásolása céljából. Aligha vitatható, hogy ha egy országgyűlési képviselőjelölt ebben a minőségben a Facebookon hirdetést tesz közzé, az alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására – hívta fel a figyelmet Mráz Attila, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének szakértője.
A TASZ munkatársa szerint ez azt jelenti, hogy a közösségi médiában közzétett hirdetések benne foglaltatnak abban az összegben, amely a jogszabályi előírások szerint nem lépheti túl az ötmillió forintot. – Bár a választási törvény nevesít bizonyos típusú kampányeszközöket, mint például a politikai hirdetések – vagyis a sajtótermékekben közzétett hirdetések –, a televízióban, rádióban sugárzott politikai reklámok vagy a plakátok, ez a felsorolás nem teljes körű. A törvény jellemző példákat sorol fel, erre utal a felsorolás elején az „így különösen” kitétel – magyarázta Mráz Attila. Elmondása szerint a törvény elsősorban azért nevesíti ezeket a kampányeszközöket, mert ezek azok, amelyeket a törvény külön is szabályoz, ezen kívül azonban bármilyen más kampányeszköz felhasználása is szóba jöhet kampánytevékenységként – már csak azért is, mert a politikai kampány kreatív műfaj, a gyakorlata gyorsan változhat, és a törvénynek Mráz Attila szerint célja, hogy lekövesse ezeket a változásokat, ne pedig a kampányok gyakorlata mögött kullogjon, akár a lista folytonos bővítése mellett is.
Abban ugyanakkor Mráz Attila is egyetért az Állami Számvevőszékkel, hogy az ÁSZ-nak nincsenek elégséges eszközei, hogy érvényt szerezzen a költségplafonnak, mert valóban csak a jelöltek és a jelölő szervezetek által közzétett elszámolásban szereplő adatokból dolgozik, amelyeket a jelölő szervezet, jellemzően egy párt vagy maga a jelölt szolgáltat, és azokat kritika nélkül tényként fogadja el. – Egyértelműnek tűnik, hogy ez elégtelen szabályozás. Képzeljük el, ha az adózás működne úgy, hogy mindenki meghatározza a saját adófizetési kötelezettsége mértékét, de a hatóságnak nem társul ehhez érdemi ellenőrzési jogosultsága. Olyan eljárásrendre lenne szükség, ami lehetővé teszi, hogy az Állami Számvevőszék jogállami keretek között érdemben érvényt szerezzen a kampányköltség-plafonra vonatkozó rendelkezéseknek – világított rá a TASZ munkatársa.
Azt is kiemelte viszont: az ÁSZ nyilatkozatából az következik, hogy a számvevőszék akkor sem tartaná jogszabály-ellenesnek a közösségi médiában közzétett hirdetésekkel átlépett költségplafont az ellenőrzése során, ha a bevallott összegtől eltérően állapíthatná meg egy jelölt kampányköltségeit, hiszen az online hirdetések szerinte nem tartoznak a költségplafon hatálya alá – a TASZ álláspontja szerint viszont ez egyértelműen téves jogértelmezés.
Mráz Attila arra is kitért: az 5 millió forintos plafon a jelölt és a jelölő szervezet által a kampányra költött összegre vonatkozik, vagyis nem zárja ki, hogy bárki más kezdjen el a jelölt javára kampánytevékenységet folytatni. Harmadik személyek költéseire már nem vonatkozik a fenti küszöb.
Lapunk most megkereste az ellenzéki és kormánypárti pártokat, így az MSZP-t, a DK-t, a Jobbikot, a Momentumot, az LMP-t, a Párbeszédet, valamint a KDNP-t és a Fideszt, de kapott levelet a Fidesz-frakció sajtóosztálya is. Arra voltunk kíváncsiak, szükségesnek látják-e, hogy a közösségi médiában elköltött pártpénzek útja átláthatóbb legyen és ha igen, mit tennének ezért. Megkérdeztük azt is, vállalnák-e, hogy jogszabályi kötelezés hiányában is transzparens módon közzétegyék, mikor és mennyit költenek hirdetések, tartalmak terjesztésére a közösségi médiában, illetve hogy az e célra fordított pénz forrását pontosan megjelöljék. Szerettük volna tudni továbbá, mennyire tartják reálisnak azt az előírást, hogy jelöltenként maximum öt millió forint költhető politikai hirdetésekre.
Cikkünk megjelenéséig három párt, az LMP, a Jobbik és a Momentum reagált. – Az LMP egyetért minden olyan kezdeményezéssel, ami a transzparenciát szolgálja – írta megkeresésünkre Magyarország zöld pártjának sajtóosztálya, érdemben azonban nem válaszoltak kérdéseinkre és megoldási javaslatokat sem vázoltak fel.
Bár a közösségi médiában elköltött költések átláthatóságára kérdeztünk rá, a Jobbik és a Momentum egyaránt csak a Facebook-költésekre hegyezte ki válaszát, hangsúlyozva: ott megvalósul a transzparencia.
A Jobbik szerint a transzparencia lenne az egyik legfontosabb kritérium a kampányköltéseknél és az átláthatóság szempontjából pont a legkevésbé visszásak a Facebook-költések. – Sajnos mi éppen azt látjuk, hogy az Orbánék által a családtagok és más strómanok köré szervezet offline és online hirdetési piac és a hirdetési felületeket kvázi monopolizáló fideszes gazdasági hatalommal van a legnagyobb probléma, amelyek az állami szervekkel rendre összekacsintanak – közölték. Azt is kiemelték, hogy míg az ellenzéki pártokat milliárdokra büntetik olyanért, „ami a Fidesz-KDNP-nél mindennapos”, addig a kormánypártok röhögve játsszák ki vagy alakítják tetszőlegesen a szabályokat „az Orbán által kézi vezérelt ÁSZ hathatós segítségével”. Ezt nem csupán a jogállamiság megcsúfolásának, hanem konkrétan a választások hatalom által történő befolyásolásának tartják, hiszen ilyen és hasonló állami eszközökkel próbálják ellehetetleníti az ellenzéket és minimalizálni a kormánykritikus pártok választási esélyeit.
A Momentum reagálásában szintén azt hangsúlyozta, hogy a Facebook-költések néhány kattintással visszakereshetőek, így azokat a pártok „ha akarnák sem tudnák eltitkolni”. A párt szerint a költések transzparenciája nagyon fontos eleme annak, hogy egy tisztább közéletet hozzunk létre Magyarországon, a maguk részéről ezért közzéteszik részletes pénzügyi kimutatásaikat 2017-től, ahol mind a bevételek, mind a kiadások forintra visszakereshetőek. Közölték azt is, hogy a kisebb, sokszor parlamenten kívüli pártok sokkal szűkösebb erőforrásokkal rendelkeznek, ezért az 5 millió forintos költési limitet reálisnak tartják. A többi ellenzéki párthoz képest is sokkal kisebb büdzsével tudnak kalkulálni, ha pedig a kormány milliárdos lehetőségeit nézzük, akkor ilyen korlát nélkül labdába sem tudnának rúgni.
