Hosszú beszéddel készült Karácsony Gergely az államalapítás nemzeti ünnepére, amiben nem csak a kormány, de az ellenzék hibáiról és vétkeiről is beszámolt, és vázolta, hogyan képzeli el Budapest gyűlölködéstől mentes jövőjét.
A főpolgármester úgy látja, a Szent István-i örökséget érdekeinek megfelelően cincálja a politika, és hol az államalapító európai és keresztény szellemiségét, hol keménykezű vezetését hangsúlyozzák ki. A legfontosabb örökség azonban Karácsony szerint az, hogy erkölcsi alapokon mérlegeljük tetteinket és az ország sorsát. A főpolgármester szerint a jelenleg nagyon mélyen vagyunk: ezt mutatja az is, ahogy a regnáló rendszer, a kormányzati propaganda beszél a szomszédban dúló orosz-ukrán háborúról.
Ebben narratívában nincs jó vagy rossz, csakis az érdekek, „ők” és „mi” – ez a politika összemossa az agresszort az áldozattal, és a nemzetközi megoldási kísérletek állandó kerékkötője, bár itthon a békéről harsog – vélte Karácsony. A politikus szerint a kormány ösztönlénynek nézi a magyar embereket, akik csak azt lesik, hogy kit hibáztassanak nehézségeikért; miközben a rezsim hosszú évek óta dolgozik azon, hogy az ország ilyen mentális állapotba kerüljön, és hogy a magyarok valóban így is gondolkozzanak.
Karácsony azt is elismerte, ehhez a beszédmódhoz, politikai kultúrához az ellenzék is alkalmazkodott, átvették és saját szavazótáborukra szabták az uralkodó stílust. Pedig a legfontosabb most az lenne – hangsúlyozta a polgármester – hogy elismerjük: minden embert elidegeníthetetlen méltóság illet meg, felelősek vagyunk egymásért, és azért, hogy meddig élhetünk még emberhez méltó módon a bolygón.
Szerinte a lakosságot súlyosan megtéveszti az a politika, ami a határon túl mutogat, a hazai válság okait keresve: bár a háború valóban megnehezíti életünket, nem emiatt van súlyos orvos- és ápolóhiány a kórházakban, nem a háború miatt készülnek szeptemberi sztrájkjukra a tanárok.
Karácsony öt pontban foglalta össze, hogy ebben a helyzetben mit tehet Budapest önmagáért és az országért.
- A cserbenhagyás és a manipuláció helyett a főváros szolidaritást választja: segítséget nyújtanak azoknak, akiket a rezsiárak emelkedése nehéz helyzetbe hozott.
- Az energiakiszolgáltatottsággal szemben Budapest az energiafüggetlenségre törekszik: el kell érni, hogy a közszolgáltatások energiaigénye ne függjön sem az orosz, sem a magyar, sem más kormány politikájától. Ehhez zöldberuházások, energiahatékonysági programok kellenek
- Karácsony szerint a klíma-és energiaválságra a legokosabb megoldás a közösségi közlekedés fejlesztése. Bár a kormány nem veszi ki részét ennek finanszírozásából, a főváros így sem hárítja át az egyre növekvő terheket a lakosságra, nem mondanak le a járműpark korszerűsítéséről
- A jövőt felélő politika helyett jövő féltő politika kell: míg a kormány tarvágást tervez, Budapest fákat ültet, mondta a főpolgármester. Karácsony Gergely szerint egyszerre kell szolgálni azokat, akik a hónap végétől féltik családjukat, és azokat, akik a bolygó kihalásától, az ismert világ végétől tartanak.
- A politikus szerint Budapest nagyszerűségét a sokszínűség adja, és azoknak az összefogása, akik fajelméleti fejtegetések helyett a szolidaritásban, liberális demokráciában hisznek. „Most sokan veszíthetik el hétköznapi biztonságukat, őket is óvnunk kell. Hamarosan átadjuk a kizöldített Blaha Lujza teret, visszaadjuk a közlekedésnek a 3-as metrót, folytatjuk a Lánchíd felújítását” –sorolta Karácsony Gergely.
A főpolgármester szerint a Lánchíd a jövőre 150 éves Budapest jelképe lehet – és annak szimbóluma, hogy az emberek között is lehet hidat építeni, méltóságból, szolidaritásból, méltányosságból. Budapestet pedig minden magyar a sajátjának érezheti.
