Karikó Katalin a Facebook-oldalán reagált a magyar kormány által vasárnap közzétett táblázatra a különböző vakcinákkal beoltottak megbetegedési és halálozási adataival.
Sokan elküldtétek, ezért kiegészítettem a szükséges információval, amit sajnálatosan lehagytak róla, az elhunytak korára nem tudok semmilyen adatot, de egy ilyen közleményben azt is kötelező lett volna feltüntetni – írta a Népszava által észrevett bejegyzésében a Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, aki a BioNTech német gyógyszergyár alelnöke és kutatásvezető biokémikusa.
„Tehát 4 hónap alatt halt meg 32 idős ember/100 000 Pfizer beoltottból, akiket az öregek otthonában beoltottak és krónikus betegségben szenvedtek. A kínai vakcina esetén 2 hónap alatt halt meg 16 ember/100 000 beoltottból, akik krónikus betegségben nem szenvedtek. Még kutatónak sem kell lenni ahhoz, hogy valaki realizálja, megfelelő kontrollal lehet csak összehasonlítani valamit, vagy historic kontrollal. A betegségek mellett a beoltottak és elhunytak korát is fel kell tüntetni, különben ez teljesen félrevezető információ. Azt kellett volna feltüntetni hogy Magyarországon 4 hónap alatt 100 000 idős, krónikus beteg emberből hányan haláloznak el az öregek otthonában. Illetve krónikus betegséggel NEM rendelkező 100 000 emberből hányan halnak meg 4 hónap alatt” – írta a Facebook-bejegyzésében.
„A kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le”
Dobson Szabolcs gyógyszerész, egyetemi tanár szerint nem látni, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját, az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, ezért a közölt adatok szakmai színvonala megkérdőjelezhető.
Mint arról beszámoltunk, a kormány által közöltekkel kapcsolatban éles krtikát fogalmazott meg Dobson Szabolcs gyógyszerész, egyetemi tanár, a Koronavírus vakcinainfó – Szakirodalmi tallózó nevű Facebook-oldal szerkesztője is. „Nyugat-Európán, Izraelen és az USA-n kívül jellemzővé vált az, hogy legtöbbször, főleg a klinikai vizsgálatok és a valós világbeli adatok terén komoly tanulmányok helyett politikai napilapokba és honlapokba bedobott, értelmezhetetlen adatok jelennek meg. Hazánk is ehhez csatlakozott. A kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le. Nem látjuk, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját (lásd a járvány hullámzása), az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, a betegség súlyosságát, diagnosztikáját és egyebeket. Nem is tudjuk, vannak-e ilyen elemzéseket lehetővé tévő adatok. Hinni szeretnék abban, hogy a magyar járványügy tudományos színvonala jóval magasabb (hagyományosan az volt), mint amit itt látunk. Ha azonban az állami járványügyi döntéshozatal politikai marketinggel egybekötött hályogkovács színvonalú adatgyűjtéseken és feldolgozáson alapul, az tragikus” – fogalmazott a szakember.
