Az egészségügyi rendszer összességében bírja a terhelést. Volt persze olyan pillanat, amikor egyes kórházakban megteltek az ágyak, de akkor azonnal átszállították a betegeket egy másik kórházba, ahol volt előkészített üres ágy. Nem tudok egyetlenegy betegről sem, akit ne láttunk volna el – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
„A második hullámban az addigi tapasztalatokat figyelembe véve azt rendeltem el, hogy a kórházi ágyak negyven százalékát készítsék fel a fertőzött betegek kezelésére, és hét százalékát az intenzív ellátásra. Ez van érvényben jelenleg is. Ennek a negyven százaléknak körülbelül a felén kezelnek betegeket, azonban lényegesen magasabb az intenzív osztályok terheltsége. Az infektológiai osztályokon (ahol a középsúlyos betegek fekszenek) a tartalékok most is nagyok – ez vonatkozik az eszközökre, a műszerekre, a lélegeztetőgépekre. Egy héttel ezelőtt minden megyei kórház vezető erről tájékoztatott, és több kórház megkeresése során is ezt tapasztaltam. Minden rendelkezésre áll” – mondta.
Szerinte a legnagyobb kihívás most az, hogy az orvosok és nővérek elfáradtak, főleg lelkileg.
A miniszter azt is elmondta, hogy az egészségügyi dolgozók megfertőződése az oltakozás következtében gyakorlatilag megszűnt.
A vírus és a lehetséges kezelések kapcsán azt mondta, hogy „mivel nem egyértelmű a szakirodalom álláspontja, mi annak hiszünk, amit tapasztalunk. A minisztérium a kórházaknak minden héten tájékoztatást ad, ez egy online körkapcsolás, ahol a vezető szakemberek elmondják többek között, hogy jelen pillanatban hogy áll a favipiravirral való kezelés vagy éppen mi a lélegeztetés szerepe a koronavírusos betegek kezelésében. Tájékoztatást kapnak az aktuális irányzatokról is a kórházak. Az egyeztetéseken a szakmai kollégium érintett tagozatai folyamatosan részt vesznek, és majdnem minden tagozat érintett.”
A miniszter beszélt arról is, hogy a mortalitás csökkenése egyelőre szolid 2-3 héttel követi a fertőzöttek számának csökkenését. „A brit mutáns nyolcvan százalékkal fertőzőképesebb, de ezt sem tudtuk még januárban. Azt sem tudtuk, hogy egyre fiatalabbakat fertőz meg, és egyre súlyosabb betegséget okoz, veszélyesebb, mint az eredeti koronavírus. A kormány szigorításai arányosak voltak, olyan szabályokat kell hozni, amelyeket be is lehet tartatni. Az egyéni felelősség szerepe nagyon megnövekedett. A társadalom most már belefáradt a korlátozásokba. Az oltások jelentős felgyorsítása a legnagyobb remény: ha a társadalom nagy százalékát sikerül átoltani, akkor az immunitás növekedése a vírus lassú eltűnését fogja eredményezni” – mondta.
A vírus reprodukciós rátája novemberben 0,71 százalék volt, a brit mutáns terjedésével 1,34 százalékra ment fel, ekkor robbant be a fertőzöttek száma. Mostanra sikerült visszavinni 0,7 környékére – ismertette az adatokat Kásler Miklós.
És hogy mi a legnagyobb veszély a fertőzötteknek? „Jelen pillanatban a betegség lényegének azt gondoljuk, hogy a legkisebb erek belhártyája károsodik az egész szervezetben” – válaszolta a miniszter.
Nagyon óvatosnak kell lennünk, a vírusjárványnak ugyanis még nincs vége – figyelmeztetett.
Elmondta azt is, hogy ő nem lát semmilyen fordulatot a „baloldal oltásellenességében”, szerinte „a baloldal most is ontja az oltásellenes nyilatkozatokat”. Hozzátette: „A keleti oltóanyagok elleni kommunikációs hadjárathoz hasonló történik most az AstraZeneca ellen is. Senki nem bizonyította még be, hogy oki összefüggés van a trombózisos esetek és a vakcináció között. Egy biztos: az Európai Gyógyszerügynökség és a WHO is teljesen egyértelműen kijelentette, hogy az AstraZeneca előnyei messze meghaladják a hátrányait. Aki látott súlyos covidos beteget, fulladó beteget, az nem vitatja. Én sok ezret láttam, tudom, miről beszélek.”
A háziorvosokról szólva elmondta, összességében elégedett a helytállásukkal, hiszen Magyarországon elképesztő tempóban folyik az oltás az ő segítségükkel is. Hangsúlyozta, hogy komoly orvosi szabadságuk és egyben felelősségük van, hogy praxisukban milyen sorrendben hívják be az oltandókat.
