Az egyetemi modellváltás eredményeként 2020 óta több mint 300 ezer négyzetméteren, közel 6000 kollégiumi férőhely került az egyetemek tulajdonába – derült ki Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) államtitkárának írásbeli válaszából, amelyet Vadai Ágnes (DK) kérdésére adott. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, a kormány mikor indít kollégiumépítő programot.
Az államtitkár válaszában közölte, bővítették a nemzetpolitikai jelentőséggel bíró Márton Áron Szakkollégiumot, valamint a diákotthonok felszerelésére összesen 72 milliárd forintot biztosítottak 33 program keretében, ezzel 178 ezer hallgatót támogattak. Vitályos Eszter kitért arra is, hogy a kormány 50, a korábbi vezetéstől „finanszírozhatatlan” PPP projektet váltott ki 150 milliárd forint értékben, valamint 8000 férőhelyet újítottak fel.
Ugyanakkor a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint csak a fővárosból tízezer kollégiumi férőhely hiányzik. Budai Marcell, a hallgatói szervezet sajtófőnöke korábban arról beszélt a Magyar Hangnak, egy 2016-os felmérés szerint akkoriban 56 400 kollégiumi férőhely volt országosan, és bár azóta több tízmilliárd forint értékben történtek felújítások, ma sem lehet több 57-58 ezernél, amiből alig 14 ezer van Budapesten. Utóbbi jóval kevesebb a szükségesnél, legalább még tízezer kollégiumi helyre lenne szükség a fővárosban, ezért is született meg korábban a Diákváros koncepciója, ám jött a Covid, a háború és az infláció. Így míg a HÖOK-ot Palkovics László minisztersége alatt még hívták a Diákvárossal kapcsolatos egyeztetésre, ma ilyenek nincsenek – legalábbis a hallgatói szervezet úgy tudja, nem nagyon történt haladás az előkészületekkel. Arról nem is bszélve, hogy a kínai Fudan Egyetem létrehozására is felajánlották ezt a területet, bár az élénk tiltakozást kiváltó projekt jelenleg elsorvadni látszik.
