A debreceni Semcorp gyártóüzemmel kapcsolatos munkálatok a megszokott ütemben zajlanak tovább, a tesztüzem pedig várhatóan már az első negyedévében megkezdődik – erősítette meg a kínai Semcorp Csoport vezetősége pr-ügynökségén keresztül az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Idézik James Shih-t, a Semcorp Csoport globális projektekért felelős alelnökét, aki kijelentette: „amint azt tavaly novemberben nyilvánossá tettük, üzleti tevékenységeink és terveink a csoporton belül a szokásos módon zajlanak. Ez magában foglalja a debreceni beruházásunkat is, ahol az építkezés és a berendezések telepítése tervünknek megfelelően folytatódik”.
„Alig várjuk, hogy még ebben az évben megkezdhessük a próbatermelést” – tette hozzá az alelnök.
Az elmúlt években a sanghaji központú cég fő beszállítóvá vált a Samsung, a Debrecenben szintén gyárat építő CATL és több más világcég (például az LG és a Panasonic) akkumulátorüzemeiben.
A Semcorp 2020 novemberében jelentette be 183 millió eurós projektjét, és 2021 szeptemberében kezdte meg első Kínán kívüli lítium-ion akkumulátor elválasztófilm gyártó üzemének építését. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkoriban azt jósolta, hogy 2022 második felére befejeződik az építkezés, amelyhez a magyar kormány 13 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást adott. Sőt Szijjártó tavaly tavasszal már azt is beharangozta, tárgyalnak arról, hogy a cég duplázza meg a beruházást.
Mint megírtuk, a Semcorp cégről az utóbbi napokban az a hír jelent meg a sajtóban, hogy két tulajdonosa – Paul Xiaoming Lee és Tony Xiaohua Li – házi őrizetbe került Kínában, mert a gyanú szerint titokban külföldre akarták vinni cégük tőkéjét. A hírek szerint 1,4 milliárd dollárt, jelenlegi árfolyamon mintegy 520 milliárd forintot csatornáztak ki a Semcorp Csoportból.
Az amerikai The Epoch Times írásában emlékeztet, hogy Yunnan Energy (ez Kínában a Semcorp) részvényei az őrizetbe vétel hírére nagyot estek. A gazdasági lap állítja, nem egyedi esetről van szó: Kínában az év vége felé Lee-éken kívül számos más gazdag vállalkozó próbálta mobilizálhatóvá tenni vagyonát, hogy elhagyhassa az országot. A lap szerint a szupergazdagok körében tapasztalható kivándorlási hullám több tényezőre vezethető vissza: benne van a kaotikus Covid-helyzet és a szabályozási szigorítások, de a Kínai Kommunista Pártban zajló események is tápot adhattak a vállalkozók aggodalmainak.
