Az önkormányzati vezető átgondolatlannak, az elemző pedig politikailag motiváltnak tartja a helyi iparűzési adó (hipa) részbeni újraelosztásáról szóló tervezetet, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter ismertetett hétfőn. Ez arról szól, hogy az önkormányzatok január 1-jétől csak a 2024-es szintig kaphatnák meg az iparűzési adóbevételt, a többletet viszont újraosztaná az állam a járások között, pályázat útján.
Hogy valamiféle változás várható a hipát illetően, már a nyár elején lehetett sejteni. Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanis az önkormányzati választás után egy interjúban már sürgette a helyi iparűzési adó felhasználásának felülvizsgálatát. Megengedhetetlennek nevezte, hogy „egy városvezetés a helyi vállalkozók adóját mulatságokra és kampányára költse. Az ország és a város érdeke az, hogy az adót az iskolák, óvodák, bölcsődék vagy kórházak fejlesztésére fordítsák, ne a polgármesterek építésére” – fogalmazott a közösségi oldalán.
A bejelentett változás annál szűkebb, mint amit Lázár júniusi nyilatkozata előrevetített, de messze nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Különösen azoknak az önkormányzatok haraphattak az ajkukba, amelyek a befektetésösztönző fejlesztéseik hatására éppen a következő évekre várták a nagy ugrást a bevételeikben. Hogy összességében milyen jelentős tételről van szó, nem feltétlenül a hipa-bevétel országos nagysága mutatja meg. Ez 2023-ban 1149 milliárd forint volt országszerte. Ugyanakkor Navracsics Tibor bejelentése alapján jövőre 65 milliárd forintos többlettel számol a kormány. Vagyis erre az összegre pályázhatnak majd a járások települései. Ennek megfelelően a program neve is ehhez kapcsolódik: Versenyképes Járások Program (VJP).
Az iparűzési adó a legfontosabb saját bevétele az önkormányzatoknak, és január elsejétől annak egy részét elvesztik (évente két részletben érkezik be hozzájuk az előző év alapján, a második részlet szeptemberben). Minél iparosodottabb egy település, annál nagyobb ez a bevétel. Vagyis a legtöbbet azok az önkormányzatok bukják, amelyeknek a legnagyobb az ilyen típusú bevétele. Ugyanakkor számos helyen az iparűzési adó jelenti a működés fedezetét. Ahol minimális ez a tétel a bevételek között, ott az állam pótolja normatívaként.
Képtelen helyzeteket szülhet a módosítás
Eszes Béla, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) társelnöke – a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jánoshida polgármestere – két negatív következményét látja a tervezetnek. – Egymásnak ugrasztják az alacsonyabb és a nagyobb adóerővel rendelkező önkormányzatokat. Továbbá az elvétel ténye bizonyosan nem hat motiválóan az önkormányzatok számára, különösen azokra, amelyek eddig motorjai voltak az ipari parki fejlesztéseknek. Hiszen ha több lesz az iparűzési adóbevételük, akkor azt elveszi az állam, és csak valamilyen hókuszpókusszal juttatja vissza a járáson keresztül. Ráadásul az infláció eleve hajtja fel az árakat – hívta fel a figyelmet a polgármester. Rámutatott: az infláció miatt már alapból minden településen nagyobbnak ígérkezett a helyi vállalkozásoktól befolyó bevétel.
Ugyanakkor problémának tartja, hogy nem tudja, mi lesz azokkal a településekkel, ahol nagyon alacsony a helyi iparűzési adóbevétel. Merthogy – hívta fel a figyelmet – limitről nem tudni, a pénzt – a 2024-es bevételi szint feletti összeget – fűnyíróelvszerűen vonnák el az önkormányzatoktól. Szerinte alsó limit nélkül ez képtelen helyzeteket szülhet: ha például egy önkormányzatnak 5 millió forintos bevétele van, de jövőre 6 millióra lenne jogosult, vagy éppen a fejlesztés következtében jövőre juthatna először magasabb bevételhez egy-egy önkormányzat, arról le kell mondani az állam vagy más javára – mutatott rá Eszes Béla.
A 2500 lakosú Jánoshidán durván 40 millió forintra rúg éves szinten az iparűzési adóbevétel. Ennél mintegy 10 százalékkal több bevétellel kalkuláltak 2025-ben. Ez azt jelenti, hogy a településen 20 ezer forint alatt van az egy főre eső hipa. Hogy milyen alacsony ez az összeg, azt jól mutatja, hogy az állam költségvetésének készítésekor is ennek a duplájával, 36-38 ezer forintos tétellel számolnak személyenként. – Ezzel ismerik el, hogy egy önkormányzatnál legalább ilyen vetítési alap esetén lehet mondani, hogy a legminimálisabb szinten ellátja a feladatait. De merem állítani, hogy 40-50 ezer forintos vetítési alap alatt lehetetlen fejlesztésben gondolkodni, csak a kötelező feladatokat és a település üzemeltetését képes egy önkormányzat elvégezni – jelezte.
Pénzosztó hatalom a fideszes választókerületi elnököknek
Navracsics Tibor tájékoztatóján az is elhangzott, hogy úgynevezett járási fejlesztési fórumokat is létrehoznak. Ezeken a fórumokon pedig a polgármesterek döntenek majd kétharmados többséggel a fejlesztésekről, hogy így tompítsák a város és a környéke közötti fejlettségi különbséget. Ezáltal elvileg felülírhatók lesznek szakmai szempontok, ha egy befolyásos polgármester képes lesz megnyerni a számára kedves fejlesztéshez a többi polgármester támogatását. Eszes Béla ennek apropóján azt mondta, ha ez az elképzelés valósul meg, elképzelhetetlen, hogy ne a választókerület ura tegyen pontot egy-egy fejlesztési döntés végére.
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a fideszes választókerületi elnököknek eddig is jelentős szerepük volt egy-egy fejlesztés kijelölésében. Arra számít, hogy a 65 milliárd forintból a járásokra jutó forrás elosztásában is lesz szerepük. Emellett meggyőződése, hogy van politikai célja az újraosztásnak is, hiszen jövőre lép életbe a tervezet, 2026-ban pedig országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. Felhívta a figyelmet, hogy a kisváros – amelyet megcéloz a kormány a Versenyképes járások programmal – nem tipikusan az a terep, amelyeknek a legnagyobb az adóerő-képessége –, persze néhány kivétel azért akad. Ezek a települések kerülhetnek előnybe a tehetősebb városok kárára, amelyeket – szavai szerint – ismét „megkopasztanak” kicsit, és a bevételt átkormányozzák a szegényebb járásokhoz. Mivel a lehívható forrásra pályázni kell, ezért szerinte nem lehet normatívnak nevezni a finanszírozást. – Vagyis az elosztásban lesz pártpolitika. A Fidesz ezáltal megpróbálhat azokhoz a kisvárosokhoz pénzt csatornázni a tehetősebb városok kárára, amelyeket a saját politikusai vezetnek. És az is látszik, hogy a júniusi EP-választáson a Tisza Párt az átlagnál jobban szerepelt ezekben a településtípusokban – mutatott rá.
