Kedden tárgyalja az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény javaslatát az Országgyűlés, az ülés 8 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.
Amint arról lapunk is beszámolt, Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője múlt kedden, egy hetet késve nyújtotta be a javaslatot, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek nyilvánítja, ha egy párt „tiltott külföldi támogatást” vagy „e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt” fogad el. Emellett felállítanak egy új államigazgatási szervet, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében” elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytat. A Szuverenitásvédelmi Hivatal új fejezetet fog alkotni a központi költségvetésben, ezért tárgyalja az Országgyűlés a központi költségvetés címrendjének a Szuverenitásvédelmi Hivatallal összefüggő módosítását.
A törvénytervezet benyújtása előtt és utána is nagy vihart kavart, Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője lapunknak azt nyilatkozta, hogy a javaslat a széleskörű felhatalmazások és a látszólag konkrét célkitűzés ellenére is megfoghatatlan. Szerinte a szigorítás hatalomtechnikai szempontból érthető: az Orbán-kabinet nem nézhette tétlenül, hogy az ellenzék a párttörvényt megkerülve, a civil jelölő szervezetek közvetítésével jutnak külföldi eredetű támogatáshoz. A törvényjavaslat most odáig megy, hogy a névtelenül érkező adományoktól is megfosztja a civil jelölő szervezeteket, ami azt jelenti, hogy anonim forrásból 500 ezer forint alatti támogatást sem fogadhatnak el. Ami pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatalt illeti, annak létét és tervezett eljárásrendjét magában is nonszensznek érzi a Transparency szakértője.
Nemzetközi szinten is visszatetszést keltett a törvénytervezet, hétfőn Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa figyelmeztetett arra, hogy jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve a javaslat, és felszólította a magyar parlamentet, utasítsa el a törvénycsomag-tervezetet.
A képviselők elé más témában is erősen vitatható javaslat kerül: az alaptörvény módosításával lehetővé válik, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak alapvető jogait és kötelezettségeit a kormány törvény helyett kormányrendeletben szabályozza, ez szakértők szerint jogilag kiszolgáltatottabba helyzetbe hozhatja a katonákat.
Az MTI az országgyűlési honlapon olvasható napirend alapján azt írja, téma lesz még a digitális állampolgárság, amellyel kapcsolatban az alkotmánymódosítás rögzíti, hogy az ügyek digitális intézéséhez az állam mindenki számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít, amely általánosan használható, és mindenki önként döntheti el, hogy használja-e. Szintén kormánypárti képviselők kezdeményezték a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását. Az előterjesztés szigorítani javasolja a fiatalkorúak dohánytermékkel történő kiszolgálásának szankcióit, továbbá szabályozná az izolált vagy távoli beruházási területeken dolgozó munkavállalók hozzáférését a dohánytermékekhez. KDNP-s képviselők javasolják a gyermek után járó pótszabadság biztosításának feltételeivel összefüggésben a munka törvénykönyvének módosítását. Ha az előterjesztést elfogadják, a gyermekek után járó pótszabadságot – bizonyos megszorításokkal – a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni.
