Közleményt adott ki a Magyar Rektori Konferencia az Erasmus+ keretprogram körül kialakult botrány ügyében. Mint megírtuk, hétfőn derült ki, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, a december 15-ét követően elbírált Erasmus+, valamint a Horizont Európa keretprogram pályázataiból nem kaphatnak támogatásokat.
– Magyarországon 63 felsőoktatási intézmény működik: államiak, egyháziak, magánintézmények és az alapítványi modellváltó egyetemek. Valamennyi magyar egyetemi polgár számára, az egyetem fenntartójától függetlenül, diszkriminációmentesen biztosítani kell azt a jogot, hogy az Európai Unió oktatási, mobilitási programjaiban, valamint kutatási együttműködéseiben részt vehessen – olvasható a közleményben.
A Magyar Rektori Konferencia Elnöksége elfogadhatatlannak tartja, hogy bármilyen természetű és jellegű politikai vita a magyar egyetemisták és egyetemi oktatók részvételét korlátozza az Európai Unió oktatási, mobilitási és kutatási együttműködési programjaiban.
Az ezen programokban való részvétel kivétel nélkül minden európai uniós ország valamennyi egyetemi hallgatója és egyetemi oktatója, kutatója számára egyformán elérhető kell, hogy legyen – szögezik le.
Az uniós indoklás szerint egyébként ezek az intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Az EU27-ek összeférhetetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem.
Korábban a Kulturális és Innovációs Minisztérium diszkriminatívnak nevezte a döntést és jelezték, az ügyet tisztázni fogják március közepéig. A DK viszont nem várna addig, hanem már most Pintér Sándor, Navracsics Tibor és Varga Judit meghallgatását kezdeményezi a parlamenti kulturális bizottságában.
