Pintér Sándor, Navracsics Tibor és Varga Judit meghallgatását kezdeményezi a parlamenti kulturális bizottságában a Demokratikus Koalíció – ezt Kálmán Olga, a párt országgyűlési képviselője, egyben a bizottság alelnöke jelentette be szombaton.
Mint ismert, hétfőn derült ki, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, a december 15-ét követően elbírált Erasmus+, valamint a Horizont Európa keretprogram pályázataiból nem kaphatnak támogatásokat. A jelenleg zajló programokat mindez nem érinti. Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem.
Kálmán Olga szerint az Európai Bizottság előre szólt, hogy a magyar egyetemek nem lehetnek fideszes alapítványok kezében, de ez sem a miniszterelnököt, sem az alapítványok kuratóriumaiban ülő fideszes politikusokat nem érdekelte. – Orbán Viktornak fontosabb volt néhány minisztere újabb milliókhoz juttatása annál, hogy a magyar diákok külföldön tanulhassanak az Erasmus keretében – mondta, hozzátéve, hogy az egyetemistákat a magyar kormány megfosztotta az álmaiktól.
A DK-s politikus ezért az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnökeként a testület összehívását kezdeményezte, hogy Pintér Sándor, Navracsics Tibor és Varga Judit személyesen számoljanak be, „hány kutatónak lehetetlenítették el a munkáját és hány egyetemistának törték össze az álmait”. Tudni akarják azt is, hogy mikor mondanak le a fideszes politikusok az összeférhetetlen kuratóriumi pozíciókról. Szavai szerint „a DK árnyékkormánya a hallgatók utolsó reménye arra, hogy ne kelljen feladniuk az álmaikat és részt vehessenek az Erasmusban”.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, nem világos, mit vár el a magyar kormánytól az Európai Bizottság, sőt, szavai szerint a magyar szabályokat úgy módosították, ahogy azt Brüsszel kérte. Egyúttal jelezte, ha nem sikerül megegyezésre jutni az Európai Unióval, a jövő évi Erasmus-ösztöndíjak költségét Magyarország meg fogja előlegezni, ez 5 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek. Az Európai Bizottság nem sokkal később reagált Gulyás Gergely állításaira. – Az uniós források közalapítványok általi felhasználása Magyarországon természetesen része volt a tárgyalásoknak a magyar kormány és az Európai Bizottság között – jelentette ki a témában illetékes szóvivő. Ujvári Balázs azt mondta, hogy a november elején elfogadott új magyar jogszabály éppen, hogy hozzásegítette a magasabb rangú politikai vezetők bevonását a közalapítványokba, vagyis – a bizottság szerint – a magyar hatóságok nem teljesítették a vállalásukat. Ezért további egyeztetésre van szükség.
Minek az Erasmus, ha Szamarkandban vagy Moszkvában is lehet tanulni?
Üzbegisztáni és oroszországi ösztöndíjakkal csábítják a Miskolci Egyetem hallgatóit.
