A több tíz méterrel a Balaton felett futó balatonakarattyai Kisfaludy sétányról párját ritkítja a panoráma – ősszel is. Ottjártunkkor gyorsan vonuló felhők árnyai járták táncukat a víztükrön, a parti fák még nyári felöltőjükben pompáztak. A tó mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) építkezésére is remek rálátás nyílik, egy daru körül csinos beton épületek formálódnak. Annyira jellegzetes a kép, hogy a Matolcsy György jegybankelnök volt felesége, Matolcsy Gyöngyi által vezetett helyi önkormányzat lapjában egész oldalra kinyomtatták. Ez is mutatja: a 2014 óta önálló, bő 800 lakosú Balatonakarattyán az önkormányzat – a lakosság egy részével szemben – várakozással tekint a beruházásra.
A nagyszabású építkezés az egykori MÁV-üdülő területén folyik. Ezt vásárolták meg az MNB alapítványai a Hvg szerint 890 millió forintért (áfa nélkül). A területet a hegyoldalban keskeny önkormányzati út szeli ketté. A beruházó a jegybank cége, az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft., amely az ingatlanon oktatási és konferencia-központot épít – látogatásunk idején is nagy erőkkel dolgoztak –, amelyhez számos kiszolgáló épület is tartozik. Így lesz például szálloda, étterem, de időközben egy 40 kishajó fogadására alkalmas kikötőt is terveztettek.
A vitorlásdokk miatt mozdultak meg a helyiek – a Facebookon csoportot is alakítottak –, miután a tervezők elindították az építéshez szükséges előzetes vizsgálatot a Veszprém Megyei Kormányhivatalnál. Ekkor tudatosult a helyiekben, hogy a vízpartot is átszabnák. A kikötőt a konferenciaközpont elé álmodták. A tó és az ingatlan között húzódik egy 30–50 méter széles parti sétány (közterület, de bejutni oda régóta csak a strandokon át lehet). A kikötő a Balaton mellett ezt az önkormányzati tulajdont is érinti a kormányhivatalhoz beadott irat szerint. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az önkormányzat érdeklődésünkre ezt vitatta. Azt írták, az új kikötő nem érinti a területüket – a birtokviszonyokról a leválás óta nem született megegyezés Balatonkenesével.
A kikötő nem lenne itt újdonság, a csatornában lévő egykori kishajóállomás ugyanis a jegybanki cég tulajdona. A lakosoknál a tóba 120–150 méterre benyúló két móló verte ki a biztosítékot, ami alaposan megváltoztatná a tájat. Az alacsony vízállás miatt jelentős kotrásra is szükség lenne. Úgy tervezték, hogy a kikötő építéséhez a télen hozzálátnának, jövőre pedig átadnák.
Az önkormányzat persze nem ellenzi a kikötőépítést, derült ki a kérdéseinkre adott válaszokból is. Matolcsy Gyöngyi polgármester azt írta, ez a beruházás fejlesztheti Balatonakarattya szolgáltatáskínálatát (a községnek nincs kikötője). Ez összhangban van a képviselő-testület 2016-os döntésével, amely szerint kifejezetten indokoltnak és szükségesnek tartják egy hajópihenő létesítését. Más kérdés – hívták fel figyelmünket az ellenzők a már említett Hvg-cikkre –, hogy az alapvető jogok biztosa 2017-ben az önkormányzat kikötőről szőtt álmokat is tartalmazó településrendezési döntéseiben számos kifogást talált. Ez az irat is utalt arra, hogy a MÁV-üdülő elé álmodott kikötő sérti az akkori Balaton-törvényt.
Bár azóta új törvény van érvényben, akad, ami nem változott: a hatályos jogszabályok és rendelkezések alapján itt továbbra sem épülhet hajópihenő. Részben azért, mert a felülvizsgálat alatt álló partvonal-szabályozási terv szerint a két strandolásra alkalmas terület közé ékelődő ötméteres sáv az egyetlen kikötési hely a partszakaszon. Az új szabályozási tervnek egyelőre csupán a tervezete létezik – a véglegesítés állami hatáskör –, de ezen sem nagyobb a kikötésre alkalmas terület. Ennek fényében különösen figyelemre méltó, hogy az MNB-cég a korlátokat ismerve kezdte el az engedélyeztetést, amelyre különben maga is felhívta a figyelmet a beadványában. Időközben kiderült: a kormányhivatal elutasította a kérelmet formai okok és a hiányzó iratok miatt. Többek között nem kezdeményezek előzetes környezetvédelmi vizsgálatot, hiányzott a beruházó igazolása, de még az eljárási díjat is csak felszólításra fizették be.
Az ellenzők azonban ezzel nem elégednek meg, már csak az eddigi tapasztalatok, az erős politikai kapcsolatok és a beruházói akarat miatt sem. Az üdülő elé már csak azért sem szeretnének kikötőt, mert a szél miatt a strandok feliszaposodásától, a környezet pusztulásától tartanak; a domboldalon futó szűk önkormányzati utat (Koppány sor) pedig a kikötő által generált jelentős gépkocsiforgalomtól féltik.
Kérdés, hogy a falu vezetése meghallja-e az ellenzők hangját. Mert – noha mint Matolcsy Gyöngyi kifejtette, ők nem engedélyező hatóság – eddig nem görgetettek semmiféle akadályt az alapítvány beruházása elé. Sőt, az MNB-alapítvány tulajdonszerzését követően a szóban forgó területen növelték is a beépíthetőség mértékét. A polgármester ezt azzal magyarázta, hogy a volt MÁV-üdülő területe évek óta pusztult, egyre inkább szégyenfolttá vált, s az önkormányzatnak nem érdeke. „Az építési szabályzat megváltoztatása elősegítette egy nívós, jelentős hozzáadott értékkel bíró beruházás életre hívását, amely turisztikai attrakcióként a település érdekeit szolgálja. A beruházás és később a konferencia-központ munkahelyeket teremt a balatonakarattyai lakosok számára is, és az önkormányzat részére adót fizet” – magyarázta.
A felkorbácsolódott közhangulat miatt november 4-ére közmeghallgatást hirdettek. Noha szabad ég alatt tartják, a járványra hivatkozva 40 fős részvételi korlátot hirdettek, és előre regisztrálni kell.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/44. számában jelent meg október 30-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/44. számban? Itt megnézheti!
