„Nincs tartalék a rendszerben” – Ezért gond, ha kiesnek az oltatlan tanárok

„Nincs tartalék a rendszerben” – Ezért gond, ha kiesnek az oltatlan tanárok

Lenner Pálma ápoló beolt egy pedagógust a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinával 2021. április 1-jén (Fotó:
MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Százalékosan ugyan nem tűnik túl magasnak az oltást elutasító pedagógusok száma, ugyanakkor a kevés kieső is nagy gondot okozhat. A Magyar Hang megkeresésére pedagógus érdekképviseleti vezetők beszéltek arról, miért tartanak katasztrófától, ha néhány ezer tanár fizetés nélküli szabadságra kényszerül. A kisebb, kistelepülési iskolák működése könnyebben kerülhet veszélybe. 

Pontos adat egyelőre nem áll rendelkezésre arról, hogy a közoktatásban oktató pedagógusok közül mennyien nem kérték eddig a koronavírus elleni védőoltást. December 15-e a határidő, a vakcina a továbbiakban a tanítás feltétele lesz.

A kormányzat által közölt adat szerint a pedagógusok körében az átoltottság 90 százalékos, és nyilván a fennmaradó tíz százalékból is lesznek majd olyanok, akik a kötelezés hatására veszik fel a vakcinát. Ez alapján néhány ezer fő maradhat, aki elutasítja az oltást. Ez nem tűnik nagy számnak a közoktatásban dolgozó pedagógusok százezres számához képest, ám Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint nagyon komoly problémát okozhat, azért is, mert az oltást elutasítók aránya az országban és az intézményekben nem egyenletesen alakul. – A hozzánk beérkezett visszajelzések alapján országszerte 60 és 100 százalék között mozoghat az oltottság az egyes iskolákban. A nagy intézmények esetén jellemzően magasabb átoltottságról számolnak be a kollégák, az alacsony átoltottság pedig a mi tapasztalatunk szerint elsősorban a kisebb településeket érinti, az országon belül többek között a tiszántúli és az észak-magyarországi területet. Békés megyéből rossz visszajelzések érkeztek, de kaptunk ilyet Baranyából is – mondta el Horváth Péter.

– Ha egy iskolában 60 százalékos az átoltottság, akkor is ellehetetlenül az intézmény, ha az oltatlan pedagógusok fele a kötelezés hatására végül mégis felveszi a vakcinát, hiszen az ott tanítók húsz százaléka ekkor is kiesik. Nincs ennyi tartalék a rendszerben. A kis iskoláknál ez különösen nagy probléma lehet: ha egy iskolában három tanító van, és közülük akár csak egy is kiesik, az megoldhatatlan helyzetet eredményez. Képzeljük el, hogy a kisiskolásokhoz minden órára más megy be. Ráadásul nem futkosnak az utcán az álláskereső pedagógusok – magyarázta.

Horváth Péter azt is hangsúlyozta, egyetértenek azzal, hogy az oltás a jelenléti oktatás megőrzése, a biztonság miatt nagyon fontos. – Jó lenne ha mindenki vállalná, de látható, hogy ez nem így lesz. Az oltáshoz fűződő érdekkel most szemben áll az a súlyos érdek, hogy az oktatásban a feladatokat el kell látni – mondta. Szerinte az oltatlan pedagógusok egy része még kivár, abban bízva, hogy végül mégsem követelik meg tőle a vakcina felvételét, mások számára viszont az utolsó lökés lehet ez abba az irányba, hogy végleg elhagyják a pályát.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) is csak becslése van arról, hány pedagógus eshet ki a rendszerből a kötelező oltás visszautasítása miatt. Az általuk becsült három százalékos arány körülbelül 3000 pedagógust jelentene, mivel az állami oktatási-nevelési intézményekben körülbelül 100 ezer pedagógus dolgozik. Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke azt mondta, hogy a PSZ az oltás pártján van, az év elején mindent megtett, hogy mielőbb oltsák a pedagógusokat, az oktatásban dolgozókat, de továbbra sem ért egyet azzal, hogy az oltási kötelezettséggel ellehetetlenítsék az állami alkalmazásban álló pedagógusok megélhetését. Ahogyan azzal sem, hogy az állam úgy teszi a munkavégzés feltételévé az oltottságot, hogy problémák esetén nem vállal felelősséget. – Ha az oltás önkéntes, akkor az egyén magára vállalja ezt felelősséget, de ha kényszerből történik, erről nem lehet beszélni – szögezte le a szakszervezeti vezető.

Szerinte egyáltalán nem életszerűtlen, hogy az érintett pedagógusok valóban lemondanak a munkájukról és a fizetésükről az oltási kötelezettség hatására, hiszen számos más területen jobb fizetésért tudnak elhelyezkedni. Arra is komoly esélyt lát, hogy a kötelező oltást megtagadó pedagógusok egyszerűen átvándorolnak az egyházi oktatási intézményekhez, amelyek az állami szektorhoz hasonlóan szintén pedagógushiánnyal küzdenek, és ahol az oltást nem tette a kormányzat kötelezővé, ahogy az alapítványi iskolákban sem.

Totyik Tamás ezt a megkülönböztetést érthetetlennek tartja, ahogy azt is, hogy ha a pedagógusokat oltásra kötelezik, miért nem vonatkozik ez a többi iskolai dolgozóra, beleértve a hittantanárokat, a kiszervezett technikai alkalmazottakat vagy a konyhai dolgozókat, akik nem az iskola alkalmazottjai. Azt is ellentmondásosnak tartja, hogy a GYES-en, GYED-en lévőknek is nyilatkozniuk kell egyes helyeken, miközben ők még nyilatkozattételre sem kötelezhetők, amíg nem állnak ismét munkába. További gond, hogy nem tettek különbséget azok között, akik a közelmúltban átestek a betegségen és azok között, akik nem.

Az oltást elutasító pedagógusok távozása szerinte is kezelhetetlen pedagógushiányhoz vezethet, amit az is alátámaszt, hogy az óvodai nevelésben több önkormányzat, köztük kormánypárti vezetésű települések is eltekintettek a kötelező oltástól. Ennek az lehet az oka, hogy az oltást elutasító alkalmazottak fizetés nélküli szabadságra küldése akadályozná, sőt, lehetetlenné tenné az intézmények működését.

Szent reformátor volt

Szent reformátor volt

Sopronkőhidán 75 évvel ezelőtt végezték ki Kiss Szaléz ferences szerzetest. A koholt vádak szerint szovjetellenes terrorcsapatot irányított Gyöngyösön, és összeesküdött Habsburg Ottó trónra juttatásáért.

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Áchtung Baby