Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán videóüzenetben jelentette be, hogy januártól 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat. A bejelentéskor az éppen aktuális kormányüzenetet sem felejtette el megemlíteni, amely szerint „az elhibázott brüsszeli szankciók miatt egész Európában tombol az energiaválság, az bennünket magyarokat nyomaszt és érint. Mi magyarok ársapkákkal és rezsicsökkentéssel védjük a családokat.”
Majd hozzátette, ezen túlmenően fontos cél a nyugdíjak értékének megőrzése, amelyet a miniszterelnök szerint 2010 óta mindig sikerült teljesíteni. Hangsúlyozta, „most, hogy 15 százalékkal emeljük január 1-gyel a nyugdíjakat, ez 2023-ban is így lesz.”
A kedden bejelentett szám első pillanatra jelentősnek tűnik, és valójában az is, hiszen a magyarországi nyugdíjtörténetben soha ekkora emelés nem volt még. A nominálisan valóban izmos emelés azonban nagy valószínűséggel nem ellensúlyozza az inflációt, azaz reálértéken csökkenni fog a nyugdíjak havi értéke.
A benzinársapka eltörlése meglöki majd az inflációt
Már magának a bejelentésnek az időzítése is furcsa, mert az elmúlt időszakban, amikor szóba került a jövő évi nyugdíjemelés, az ügyben megszólaló összes kormánytag kiemelte, a végső döntéssel megvárják a jegybank inflációs jelentését. Ez utóbbi azonban még nem jelent meg.
Azért is kétséges, hogy valóban elegendő lesz a 15 százalékos emelés a pénzromlás ellensúlyozására, mert a Magyar Nemzeti Bank korábban jelezte, 15-18 százalékos éves inflációra számít 2023-ban: ebben a számításban azonban nincs benne az üzemanyagra kivetett hatósági ársapka eltörlésének hatása. Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában december 5-én elhangzott beszédében azzal számolt, hogy az árstop kivezetése miatt minimum 2-3 százalékkal lehet magasabb az infláció, mintha életben maradt volna az intézkedés.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter december 7-én hasonló számokról beszélt, amikor azt mondta, az üzemanyagra alkalmazott hatósági ár 2-2,3 százalékponttal emelheti a pénzromlás mértékét. A tárcavezető december 15-én már odáig ment, hogy pontosabb számot mondott: állítása szerint jövőre éves szinten 15-16 százalékos lehet az átlagos infláció.
Farkas András, a Nyugdíjguru szakértője szintén úgy gondolja, a 15 százalékos emeléssel a jövő évben is alultervezik az inflációt, ami korábban is jellemző volt.
Alsó hangon is 17 százalék lehet a drágulás üteme
– Jövőre alsó hangon is 17 százalékos inflációra lehet számítani, éppen az üzemanyagársapka eltörlése miatt. Tehát a 15 százalékos emelés biztosan nem elegendő a drágulás kivédésére. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egész évben marad ez az állapot, hiszen nyáron a kormány saját hatáskörben intézkedhet – ahogy ezt idén is tette –, illetve törvény írja elő, hogy novemberben hozzá kell igazítani a nyugdíjakat az inflációhoz. Ez utóbbi lényege, hogy az év első nyolc hónapjának inflációs adatai alapján meg kell becsülni a pénzromlás várható értékét, és arra a szintre hozni a nyugdíjak emelését – mondta Farkas András.
Kérdésünkre azt is kifejtette, a vonatkozó jogszabály szerint a költségvetési törvényben rögzített infláció mértékéig kell kiegészíteni a nyugdíjat, amennyiben viszont a nyugdíjas infláció magasabb, akkor azt kell figyelembe venni az emelésnél. Vagyis, amelyik szám kedvezőbb a nyugdíjasok számára, azt kell alkalmazni.
Farkas András arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei évben kapott, összesen 14 százalékos emelés megfelel a törvény betűjének, viszont nagy valószínűséggel elmarad majd a tényleges infláció mértékétől, hiszen a KSH novemberi adatai szerint a az éves nyugdíjasinfláció 14,1 százalék volt, decemberben ez az érték tovább fog emelkedni, és jó eséllyel valahol 15 százalék körül alakul majd.
A nyugdíjasszervezetek is hiányolják az idén kapott 14 százalékos emelés kiegészítését az év utolsó hónapjában mért inflációt figyelembevéve, illetve a KSH által számított teljes éves infláció mértékéig. Ezek a szervezetek eltérő számokról beszélnek, becslésük szerint valahol 0,5-2 százalék közötti emeléssel marad idén adós a kormány.
Farkas András szerint – ha már nem alakítják át a mostani veszélyhelyzetben a nyugdíjemelés rendszerét –, akkor legalább a hivatalos 15 százalékos emelést megfejelhetnék 2-4 százalékos plusszal, ami fedezné a nyugdíjasszervezetek által követelt, idénről elmaradt emelést, illetve az évközben szükségessé váló további emelést, vagy legalább annak egy részét.
Havi nyugdíjemelésre kellene áttérni
Elképzelése szerint át lehetett volna térni havi nyugdíjemelésre, amellyel pontosan nyomon lehetett volna követni a tényleges inflációt, és így nem lenne szükség az egyszeri évközbeni, illetve a novemberi emelésre.
– Igazából nem is a százalékos emelés mértéke a döntő, persze ez is fontos, hanem az, hogy még a relatíve magas ellátást kapó nyugdíjas is azt tapasztalja, hogy az élelmiszerre és rezsiszámlák fizetésére is alig elég a nyugdíja. Különösen az a 300 ezer kisnyugdíjas van nagyon nehéz helyzetben, akiknél valóban az a kérdés, hogy egyen vagy fűtsön – mondta a szakértő.
Ezért is javasolta korábban Farkas András, hogy a nyugdíjprémiumot ne a 2,5 millió nyugdíjas között osszák szét, hanem ennek a háromszázezres tömegnek adják oda külön juttatásként. Erre azonban nem került sor.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a 15 százalékos nyugdíjemelés 800 milliárd forintot tesz ki, a 13. havi nyugdíj pedig 470 milliárd forintot, ami összesen 1270 milliárd forint plusz kiadást jelent a költségvetés számára. Ezzel a teljes nyugdíjkassza 6110 milliárd forintra rúg, ami a legnagyobb egyedi tétel a költségvetésben. És miután ezt az összeget jó eséllyel el is költik a nyugdíjasok, elmondható, hogy ennek áfatartalma több, mint 1500 milliárd forint, ami befolyik a költségvetésbe. Vagyis az így befolyó összegből finanszírozni lehet a nyugdíjemelés teljes összegét, és még marad is.
