Az elmúlt tíz évben, 2010 óta mi a jövedéki adó mértékét nem emeltük... a benzinnél, tehát a benzin literenkénti jövedéki adójának mértéke ma ugyanannyi, mint amennyi 2010-ben volt – mondta újságírói kérdésre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
Ez azonban csak részben igaz, hiszen egy 2016-os jogszabálymódosítás értelmében a kifejezetten alacsony nyersolaj ár esetén automatikusan emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adó tartalma.
– Amennyiben a nyersolaj hordónkénti ára negyedéves szinten 50 dollár alá csökken, úgy a benzinre rakódó jövedéki adó automatikusan öt forinttal nő – hogy túlságosan ne csökkenjen a költségvetés bevétele –, a gázolajnál ugyanebben az esetben 10 forintos az adó emelkedése. Erre került sor például 2016 októberében és 2020 júliusában is, amikor a benzin esetében a 120 forintos adómérték 125 forintra emelkedett. Vagyis nem igaz, hogy az Orbán-kormány nem emelte volna benzin jövedéki adóját – nyilatkozta a Magyar Hangnak Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) korábbi energetikáért felelős helyettes államtitkára.
Minden bizonnyal nem véletlen, hogy a miniszter a jövedéki adó emelésével kapcsolatos válaszában hangsúlyozta a benzin kifejezést. 2011 novemberében ugyanis 16 forinttal emelte a második Orbán-kormány a gázolaj jövedéki adóját.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövedéki adó uniós harmonizáció alá esik, azaz nem változtathatja annak mértékét egy-egy kormány kénye-kedve szerint. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat egyébként az első Orbán-kormány folytatta 2001-2002-ben, igaz, a csatlakozási szerződést már a Medgyessy-kormány kötötte. Holoda szerint ezzel együtt volna lehetősége a kormánynak, hogy időlegesen csökkentse az üzemanyagok jövedéki adóját, amit könnyebbséget jelenthetne az embereknek a mostani kifejezetten magas üzemanyagár mellett.
– Az igazi megoldás azonban az lenne, ha az üzemanyagokra rakódó 27 százalékos általános forgalmi adót térítené el a kormány. Akár öt százalékra, akár 15 százalékra csökkentené annak mértékét, az jelentősen mérsékelné a fogyasztói árat, különösen hogy a jövedéki adóra is rárakódik a forgalmi adó. Erre pedig lenne lehetőség, hiszen az áfa megállapítása tagállami hatáskör, abba nem szól bele Brüsszel. A távhő esetében például már bevezették az öt százalékos adómértéket – fejtegette Holoda Attila.
De nemcsak emiatt drága nálunk az üzemanyag. Miután a nemzetközi piacon dollárért tudunk üzemanyagot vásárolni, a hazai ár kialakulásában az is sokat nyom a latban, hogy a forint a kormány gazdaságpolitikájának hatására az elmúlt néhány évben jelentősen gyengült, így ugyanazon dollár ár mellett magasabb a behozatali ár, amelyre aztán rakódik a jövedéki és általános forgalmi adó, illetve az egyéb terhek.
Holoda Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar költségvetésbe évente mintegy 1300 milliárd forintnyi jövedéki adó bevétel érkezik, amelynek hatvan százaléka az üzemanyag értékesítésből folyik be. Így nyilvánvaló, hogy az adó csökkentése érzékenyen érintené a költségvetést. Már csak azért is kell minden forint bevétel a költségvetésnek, mert a közelmúltban négyezer milliárd forintnyi hitelt vett fel.
