Életveszélyben vannak azok, akik nem oltatják be magukat – erről is beszélt a Kossuth Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondása szerint a kötelező oltást a társadalom nem fogadta volna el, azt ugyanakkor igen, ha a munkahelyi közösségek döntenek a kérdésben, ez nem a felelősség áthárítása. A kormányfő beszélt arról is, hogy idén 92 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg, Brüsszel pedig várhatóan hamarosan ki fogja fizetni a határvédelem eddigi költségeit.
Volt egy sikeres tavaszi oltási hadjárat, amivel a brit alfaját sikerült a vírusnak megfékezni, most pedig a delta variáns terjed. Ez gyorsabban fertőz és súlyosabb megbetegedést okoz – ezzel kezdte pénteki rádióinterjúját Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az oltottak általánosságban nincsenek veszélyben, az oltatlanok viszont életveszélyben vannak, ezért mindenkit ismét arra kért, hogy fogadja el a vakcinát. A védelmi intézkedésre – mint a maszkhasználat – azért van szükség, hogy lassítsuk a terjedést, de az összességében nem véd.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e szükség további intézkedésre, a kormányfő azt mondta, hogy az operatív törzs folyamatosan ülésezik és figyeli a helyzetet. – Ha gyorsabban terjed, akkor majd reagálni kell – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem egyformán terjed a koronavírus az országban. Ezért is kellett szerinte a munkaadókat is bevonni. Orbán Viktor szerint ez nem a felelősség áthárítása volt, mint ahogy arról az ellenzék is beszél. A miniszterelnök megismételte, hogy egy általános kötelező oltás elrendelése túlvan azon a határon, amit elfogadna a társadalom. Azt viszont szerinte már elfogadják, hogy ha van egy munkahelyi közösség, ahol a kollégák az egészségük érdekében az otthonmaradást kérik a nem beoltottól. A miniszterelnök elmondása alapján a mérések szerint az emberek támogatják is ezt az intézkedést.
Az államnak is egymás után kell meghozni a döntéseket, hogy az állami intézményekben hogyan érvényesítsék ezt a lehetőséget. Azokon a helyeken, ahol az állami alkalmazottak ügyfelekkel, emberekkel találkoznak, ott amilyen gyorsan csak lehet, elrendelik. – Minden állami alkalmazott előbb-utóbb sorra fog kerülni – mondta.
A kormányfő ismét kiemelte, hogy az oltatlanok esetében a komoly megbetegedés sokkal esélyesebb, bár arról már nem beszélt, hogy a kórházban lévők milyen arányban vannak beoltva.
A minimálbér volt a következő téma, amelyet Orbán Viktor azzal vezetett fel, hogy a fizetésekről a gazdaság tényleges működtetőinek, a munkaadóknak és munkavállalóknak kell megállapodni, a kormány feladata, hogy segítse ennek a létrejöttét. A tárgyalásokon a munkaadók 20 százalékos emelést szerettek volna, a vállalkozók ugyanakkor azt mondták, hogy ezt nem bírják ki. A kormány ezért azt ajánlotta, hogy ha a munkaadók elfogadják a kérést, akkor a kormány csökkenti a vállalkozók adóterheit, így lesz a minimálbér 200 ezer, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forint.
A rezsiárak is szóba kerültek, a kormányfő szerint „nem túlzás azt mondani, hogy rezsiválság van Európában”. Az árak megemelkedtek, de itthon nem, Magyarországon ugyanis sikerült szakítani azzal a gyakorlattal, hogy a kormány folyamatosan emelte az árakat. Felidézte egy 2002-es vitáját Lendvai Ildikóval, aki „lassan mondta, hogy én is értsem, nem lesz gázáremelés”. Aztán lett, tizenháromszor.
A kormány rögzítette az árakat, vagyis hiába mozgott az valójában, a háztartásoknak, a családoknak nem kellett más összeget fizetniük. Most sem, amikor emelkednének az összegek. Ez persze a gazdasági szereplőkre már nem igaz.
Brüsszel eközben „bolond dolgot” csinál, hiszen olyan klímapolitikát folytatnak, ami még tovább emeli az árakat. Az az álláspont, hogy a klímavédelem érdekében az emberek fogyasszanak kevesebbet, csökkentsék az autóhasználatot és fűtsenek kevésbé szennyező anyagokkal. Ez ugyanakkor a miniszterelnök szerint már túlmegy egy határon, ráadásul ezt a szennyező cégeknek, a nagy multicégeknek kellene állniuk. Olyan terveik is vannak, hogy az Európai Unió területén lévő lakásokat és autókat is megadóztassák, erről folyik most nagy vita. Decemberben lesz a következő uniós csúcs, ez lesz a fő téma.
A bevándorlás volt a következő kérdés, ahol Orbán Viktor ismét a háttér felidézésével kezdte: 2015-ben Magyarország felépítette a határkerítést, emiatt „mindenek voltunk, gazemberek, szívtelen alakok”. Ma ott tartunk, hogy számos más uniós ország is kerítést húzott fel.
Orbán Viktor azt mondta, hogy októberig 92 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg itthon, ez tavaly 21 ezer volt. Ezzel nemcsak a magyar határt védjük, hanem az uniót is, vagyis jogos a kérés, hogy a költségeket Brüsszel térítse meg. Több mint 500 milliárd forintról van szó, a miniszterelnök – szavai szerint – hat éve harcol ezért és sokkal közelebb van a sikerhez, mint korábban bármikor. A kormányfő arról is beszélt, hogy az illegális migránsok behurcolják a fertőzéseket.
– Brüsszel szerint a migráció jó, a migrációra szüksége van a társadalomnak, bennünket pedig hibásnak látnak – mondta Orbán Viktor, hogy „ha kell nektek, vigyétek”. De a brüsszeli bürokraták nem erőltethetik ránk a véleményüket, a magyaroknak kell eldönteni, hogy kik léphetnek be az országba.
